A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az El Niño a következő hónapokban a feljegyzések kezdete óta tapasztalt egyik legerősebb ilyen jelenséggé erősödhet, ami 2027-ben világszerte növelheti az árvizek, az aszályok és a szélsőséges hőhullámok kockázatát.
„Az El Niño a szemünk láttára erősödik” – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára.
„A tudomány nem hagy kétséget, bolygónk ismeretlen vizekre tévedt, és ezek a vizek egyre melegebbek. Emelkedik a tengerfelszín hőmérséklete, a globális hőmérséklet folyamatosan növekszik, a világ pedig egyre közelebb kerül a szélsőséges időjárás veszélyzónájához. Most a növekvő kockázatok és az éghajlatvédelmi intézkedések, valamint az emberek megóvása iránti elkötelezettségünk között zajlik a verseny. Ezt a versenyt meg kell nyernünk.”
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) globális klímaközpontjainak előrejelzése szerint csaknem 100 százalék annak a valószínűsége, hogy az El Niño 2027 februárjáig fennmarad – közölte a szervezet csütörtökön közzétett friss jelentésében.
A WMO szerint először fordult elő, hogy az El Niñóról szóló előrejelzésük ennyire egyértelmű volt, ami a szervezet előrejelző központjai között kialakult szokatlanul erős egyetértést tükrözi.
Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a szükséges intézkedéseknek az esemény súlyosságával kell arányban állniuk.
„Ez a rendkívüli El Niño rendkívüli felkészülést és reagálást igényel” – mondta.
„A Meteorológiai Világszervezet 50 éves történetében még soha nem mozgósítottunk ilyen nagyszabású erőforrásokat a nemzeti meteorológiai és hidrológiai szolgálatokkal együtt, amelyek az életek és a megélhetés védelméhez szükséges előrejelzések és szolgáltatások biztosításának frontvonalában állnak.”
„Az El Niño spanyolul fiút jelent, hatása azonban súlyos csapást mérhet közösségekre és gazdaságokra világszerte. Már most is látjuk az aszályok és árvizek által okozott zavarokat és pusztítást, és arra számítunk, hogy ezek a hatások az El Niño erősödésével tovább fokozódnak” – tette hozzá. „Nincs vesztegetni való időnk.”
Az El Niño természetes eredetű éghajlati jelenség, amely különbözik a klímaváltozástól, és nem annak következménye. Hatásait ugyanakkor felerősítheti a bolygó felmelegedése miatt kialakult magasabb hőmérsékleti alapállapot. A jelenség jellemzően március és június között alakul ki, november és február között tetőzik, a globális hőmérsékletre gyakorolt hatása pedig gyakran a következő évben válik a legerőteljesebbé.
Az El Niñót a trópusi Csendes-óceán szokatlanul meleg vízfelszíni hőmérsékletei jellemzik. A jelenség központi térségében a tengerfelszín hőmérsékletének egyik legfontosabb mérőszáma, a Niño 3.4 index értéke júliusban már 2 Celsius-fokkal haladta meg az átlagot, miután május és június között még 1,5 Celsius-fokkal volt magasabb a megszokottnál. Augusztus közepére az eltérés tovább nőtt, és elérte a 2,2–2,6 Celsius-fokot.
Az óceán felszíne alatt még szélsőségesebb értékeket mértek: a trópusi Csendes-óceán egyes részein júliusban és augusztus elején több mint 8 Celsius-fokkal volt magasabb a víz hőmérséklete az átlagosnál.
A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat adatai szerint a globális tengerfelszín átlaghőmérséklete augusztus 22-én elérte a 21,1 Celsius-fokot, ami új rekord. Ezzel megdőlt a 2024-ben mért 21,09 Celsius-fokos korábbi csúcs.
Az időzítés szokatlan, mivel az óceánok hőmérséklete jellemzően márciusban és áprilisban éri el éves maximumát, nem pedig augusztusban. A mostani érték ráadásul jelentősen meghaladta az adott hónap korábbi rekordját, a 2023-ban mért 20,98 Celsius-fokot. A Copernicus szerint az új rekord „összhangban van a világ óceánjainak folytatódó, hosszú távú felmelegedésével, valamint azzal, hogy a trópusi Csendes-óceánon egy rendkívül erős El Niño alakult ki”.
A szervezet ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy egy különösen erős El Niño nem mindenhol azonos következményekkel jár. A hatások régiónként és évszakonként eltérhetnek, ráadásul más éghajlati tényezők – köztük az Indiai- és az Atlanti-óceán állapota – tovább módosíthatják a jelenség hatását.
A WMO előrejelzése szerint szeptember és november között a világ szárazföldi területeinek szinte egészén az átlagosnál magasabb hőmérséklet valószínűsége növekszik, miközben a Csendes-óceánon kialakuló erős El Niño a megszokottól eltérő csapadékeloszlást eredményezhet.
Ugyanebben az időszakban várhatóan az Indiai-óceáni dipólus pozitív fázisa is kialakul. Ez a jelenség az adott térségtől függően akár erősítheti, akár ellensúlyozhatja az El Niño tipikus hatásait.
A hatások várhatóan az Egyesült Királyság fogyasztóit és élelmiszer-ellátását is érinthetik.
Az Energy and Climate Intelligence Unit (ECIU) brit agytröszt szerint az Egyesült Királyság élelmiszerimportjának mintegy egynegyede – 2025-ben becslések szerint 17 milliárd font értékben – olyan régiókból érkezik, amelyeket az El Niño várhatóan különösen súlyosan érinthet.
A legutóbbi, 2023–24-es El Niño idején a Brazíliából az Egyesült Királyságba importált kávé ára 77 százalékkal emelkedett, míg az Elefántcsontpartról származó kakaóbab ára megduplázódott.
Gareth Redmond-King, az ECIU nemzetközi programjának vezetője szerint a közelgő El Niño tovább súlyosbíthatja azokat a károkat, amelyeket az Egyesült Királyság már idén elszenvedett.
„Ez a pusztító nyár minden eddiginél szemléletesebben megmutatta, milyen hatással van a klímaváltozás az időjárásunkra. A közszolgáltatások nehezen birkóznak meg a helyzettel, több mint ezer erdőtűz pusztított, az elviselhetetlen hőség pedig példátlan módon öt hőhullámot is hozott csak az Egyesült Királyságban” – mondta.
„Valószínűleg minden idők egyik legerősebb El Niñójával állunk szemben. Az éghajlati rendszerbe kerülő többlethő, az ember okozta globális felmelegedésre rakódva, szinte bizonyosan hozzájárulhat ahhoz, hogy 2027 legyen a valaha feljegyzett legmelegebb év” - idézi az Independent.
