A gyermekvédelmi rendszer problémáira, az oktatási egyenlőtlenségekre és a gyermekek mentális egészségének helyzetére hívta fel a figyelmet az UNICEF Magyarország az ENSZ Egyetemes Időszakos Felülvizsgálatát (UPR) megelőző genfi egyeztetésen pénteken.
Az UNICEF Magyarország közlése szerint Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója konkrét reformjavaslatokat ismertetett az ENSZ-tagállamok képviselőivel.
A szervezet szerint a genfi egyeztetés a novemberi UPR-vizsgálat fontos előkészítő állomása, amely befolyásolhatja a Magyarországgal kapcsolatos kérdéseket és ajánlásokat. A magyar emberi jogi helyzetet öt év után ismét napirendre tűzik az ENSZ-ben.A magyar emberi jogi helyzetet öt év után ismét napirendre tűzik az ENSZ-ben
Az UNICEF tájékoztatása szerint a gyermekvédelmi rendszerben jelenleg 21 212 gyermek él alternatív gondoskodásban, közülük szakértői becslések szerint mintegy 7000-en elsősorban a szegénység vagy a megfelelő életkörülményekhez szükséges szolgáltatások hiánya miatt nem élhetnek a családjukkal.
A szervezet elhelyezési válságra is figyelmeztetett: 2026 áprilisában 325 csecsemő és kisgyermek élt kórházban, közülük négyből három gyermeknek egészségügyi szempontból már nem volt indokolt a kórházi tartózkodása. Ebben az időszakban 1364 gyermek élt veszélyeztető családi környezetben, 1207 pedig gyermekvédelmi gondoskodásban várt megfelelő elhelyezésre.
Az állami gondoskodásban élő gyermekek közül minden ötödik számolt be arról, hogy volt már bántalmazás áldozata, a gyámok 38 százaléka pedig legalább egy olyan esetről tudott, amikor gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermeket szexuális kizsákmányolás ért.
Az oktatási egyenlőtlenségekkel kapcsolatban az UNICEF közölte: több mint 115 ezer sajátos nevelési igényű gyermek tanul a magyar oktatási rendszerben, miközben a szakemberhiány és az igényekhez igazított oktatás feltételeinek hiánya sok gyermek fejlődését korlátozza. Heves vármegyében a sajátos nevelési igényű roma gyermekeket két és félszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják enyhe értelmi fogyatékossággal, mint nem roma társaikat. A roma gyermekek 62 százaléka többségében roma tanulókat oktató iskolába jár, és 43 százalékuk fejezi be középfokon tanulmányait, szemben a teljes népesség 87 százalékos arányával.
A gyermekek mentális egészségével kapcsolatban a szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskoláskorúak több mint fele rendszeresen többféle pszichoszomatikus tünetről számol be, a 15 éves lányok körében pedig 77 százalékos ez az arány. Az UNICEF saját kutatása szerint az iskolapszichológusok 92 százaléka rendszeresen találkozik szorongással, 61 százalékuk depresszióval, 51 százalékuk pedig önsértéssel. A Kék Vonalhoz érkező, önsértéssel kapcsolatos megkeresések száma 2020 és 2025 között több mint hatszorosára emelkedett.
Mészáros Antónia szerint a politikai változás lehetőséget teremthet arra, hogy a gyermekeket érintő ügyekben a politikai vitákat a bizonyítékokon alapuló szakpolitika váltsa fel. Az UNICEF Magyarország szerint a novemberi ENSZ-felülvizsgálat hozzájárulhat ahhoz, hogy a következő években a gyermekeket érintő döntésekben nagyobb szerepet kapjanak az adatok, a szakmai bizonyítékok és a gyermekek tapasztalatai.
