Ma van Kapu Tibor felbocsátásának első évfordulója

Az esemény megnyitóján Tanács Zoltán a HUNOR-programot egy katalizátornak nevezte, és elmondta: bár a program az év végén lezárul, szeretné, ha folytatódna a megkezdett fejlődés, és erre a fél évre felkérte Kapu Tibort a program vezetésére.

Farkas Bertalan generációknak adott maradandó élményt, és egy soha nem felejthető érzést, majd pontosan egy évvel ezelőtt, 2025. június 25-én ugyanez az érzés söpörhetett végig az országban – idézte fel a tudományos és technológiai miniszter.

Tanács Zoltán emlékeztetett arra, hogy Kapu Tibor a HUNOR-program keretében az Axiom-4 misszió tagjaként indult el a Kennedy Űrközpontból, és így Magyarország 45 év után ismét ott volt az űrben.

Sokan feltették a kérdést, hogy megérte-e a több tízmilliárd forint befektetést ez a küldetés – idézte fel a miniszter, kiemelve: nem mindig kell választani, mert ha egy ország, egy kormány a forrásait nem felesleges, pazarló dolgokra költi, akkor minden fontosra jut.

A miniszter az űrtevékenységet az egyik legfontosabb feladatnak nevezte, mert ez nem csupán egy iparág, egy kutatási terület, hanem befektetés a jövőbe. Az űripar a világ egyik leggyorsabban növekvő ágazata – hangsúlyozta.

A szuverenitásnak és Magyarország önálló gazdaságstratégiájának fontos eleme lehet az űrtevékenység és az űrkutatás – közölte, hozzátéve: nem szeretnénk összeszerelő üzem maradni. Magyarország gazdaságstratégiája egyértelmű, irányváltást kell végrehajtanunk a magasabb hozzáadott értéket képviselő kutatás-fejlesztés és szolgáltatások irányába, és erre az űripar tökéletes terep.

Kapu Tibor missziója arról szólt, hogy Magyarország visszatért a high-tech nemzetek közé az egyik legversenyképesebb iparágban – mutatott rá a miniszter, kiemelve: a HUNOR-program egy katalizátor volt.

Elmondta, hogy a program az év végén lezárul, de szeretné, ha folytatódna a megkezdett fejlődés, és erre a fél évre felkérte Kapu Tibort a HUNOR-program vezetésére.

Tanács Zoltán első feladatként Magyarország űrstratégiájának megújítását nevezte meg. A második feladat az űripart az egész magyar gazdaság ügyévé tenni, megerősíteni Magyarország kapcsolatát az Európai Űrügynökséggel, a harmadik feladat pedig megteremteni a fejlődéshez szükséges szabályozási és intézményi kereteket – tette hozzá.

Elmondta: kormányzati döntés még nem született erről, egyelőre a szakmai programok és elképzelések kialakítása zajlik. Szeretnének azonban Kapu Tibor segítségével egy olyan koncepciót kialakítani, amelyben szerepel többek között egy magyar űrügynökség létrehozása, és egy magyar űrtörvény lehetséges szabályozási elemeinek kidolgozása. Mindez 2027-től, tehát a program lezárultát követően a magyar űrtevékenység következő fejezeteként valósulhatna meg.

Kapu Tibor elmondta: az elmúlt évben országhatáron innen és túl 122 helyszínen legalább 40 ezer emberrel oszthatták meg élményeiket, az utóbbi időszakban pedig főként óvodákban és iskolákban válaszoltak a gyerekek kérdéseire.

Hozzátette: azon dolgoznak, hogy a felnövő generáció már tudja, hogy mi az űrkutatás, és hogy bárhonnan is érkezzen az ember, megvalósíthatja álmait, és elérheti a csillagot.

„Hiszem, hogy ezzel hozzájárulunk egy modernebb és bátrabb Magyarországhoz” – hangsúlyozta, hozzátéve: büszke az új megbízásra, hiszen jól végzett munkával Magyarország űrtevékenysége új szintre emelhető.

Felidézte, hogy a magyar űrtevékenység koordinálása az elmúlt két esztendőben kettészakadt, ezért örömét fejezte ki, hogy tevékenységeik a tudományos és technológiai minisztérium vezetése alá fognak tartozni, ezzel megágyazva a további fejlődésnek.

A HUNOR-program csütörtöki jubileumi ünnepségén más programok mellett Kapu Tibor kutatóűrhajós és Cserényi Gyula kiképzett kutatóűrhajós tart élménybeszámolót.