Első alkalommal rendezték meg a Magyar Mikromobilitási Konferenciát

A rendezvény célja, hogy szakmai párbeszéd induljon az elektromos rollerek használatának előnyeiről, kockázatairól, valamint a közlekedésben megjelenő konfliktusokról és baleseti tapasztalatokról. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a mikromobilitási eszközök hosszú távon fontos szerepet tölthetnek be a fenntartható városi közlekedésben, azonban ehhez egyértelmű szabályozásra, megfelelő infrastruktúrára és a felhasználók tudatos közlekedési magatartására is szükség van.

Barna Zsolt közúti közlekedésért felelős államtitkár kiemelte a különböző szakterületek döntéselőkészítésbe történő bevonásának fontosságát, és fontos szakmai fórumnak nevezte a konferenciát, hangsúlyozva, hogy a tanácskozás eredményei segíthetik a kormányzatot a szabályozás kialakítása során. Rámutatott, hogy az elektromos rollerek szabályozatlansága jelentős közlekedésbiztonsági problémákhoz vezethet, és leszögezte, hogy a szakpolitika célja ennek a hiányosságnak a mielőbbi kezelése, ezért már dolgoznak a szabályozás kialakításán.

Az előadók nemzetközi példák és statisztikai adatok segítségével mutatták be az elektromos rollerek használatának trendjeit és a különböző országok szabályozási gyakorlatát. Többen hangsúlyozták, hogy a szabályozás során célszerű különbséget tenni az úgynevezett kisteljesítményű, legfeljebb 25 km/órás sebességre képes eszközök, valamint a nagy teljesítményű, akár 60–70 km/órás végsebességet elérő elektromos járművek között. A nagy végsebességre képes mikromobilitási járművek műszaki paramétereik alapján sok esetben már közelebb állnak a segédmotoros kerékpárok kategóriájához, ugyanakkor használatuk számos biztonsági és szabályozási kérdést vet fel, mivel éppen a kialakításukból és magas sebességükből adódóan biztonsági szempontból kritikus eszközök.

Ruszó László rendőr alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály megbízott vezetője előadásában kiemelte, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a rolleres balesetek jelentős részét maguk a rollert használók okozzák. Hangsúlyozta továbbá, hogy egyes tulajdonságai alapján a rolleres közlekedésre speciális biztonsági szabályokat kell érvényesíteni, amit a hirtelen jelentősen megnövekedett balesetszámok is sürgetnek. A hatékony balesetmegelőzési munka alapfeltétele a szabályozás megléte.

Dr. Kőnig Róbert gyereksebész a kerekasztal beszélgetés során rámutatott arra, hogy a nagyvárosi közlekedési igény alakult át divattá, egyfajta státusz szimbólumként is értékelik a fiatalok a rollereket és ez hordozza az extrém balesetveszélyt.

A szakmai fórumon szó esett a kiskorúak által okozott balesetek jogi megítéléséről, a szülői felelősség kérdéséről, valamint arról is, hogy indokolt lehet-e az elektromos rollerek használatát életkorhoz, közlekedési alapismeretekhez vagy bizonyos esetekben vezetői engedélyhez kötni.

A konferencián Berta Tamás, a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedésbiztonsági Tagozatának elnöke elmondta, hogy a korábban, a KTI kezdeményezésére megalakult Mikromobilitási Munkacsoport kézikönyvet dolgozott ki az önkormányzatok számára, melynek célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a települések számára a helyi mikromobilitási szabályok kialakításában, az igények kezelésében, valamint bemutassa a hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat. A munkacsoport emellett szakmai javaslatokat is megfogalmazott a motoros rollerek szabályozására vonatkozóan, melyeket döntéstámogató szakmai javaslatnak tekintenek.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a mikromobilitás jövője nem kizárólag a jogszabályi környezeten és az infrastruktúrán múlik. Legalább ilyen fontos szerepe van a közlekedők edukációjának, a szemléletformálásnak és a közlekedési kultúra fejlesztésének annak érdekében, hogy az új mobilitási formák biztonságosan és harmonikusan illeszkedjenek a közlekedési rendszer egészébe, hiszen a városi közlekedésben az időspórolás lett az egyik új szempont, azonban a közlekedésben minden résztvevőnek joga van a saját biztonságához, és kötelessége vigyázni mások épségére.

Az első Mikromobilitási Konferencia a KTE Közlekedésbiztonsági Tagozata, az Országos Rendőrfőkapitányság – Országos Balesetmegelőzési Bizottság, a Közösen Vízivárosért Egyesület, és a Jövő Mobilitása Szövetség szervezésében valósult meg.