A Tudományos és Technológiai Minisztérium célja Magyarországot a 21. század második felébe átrepíteni

A politikus a miniszterjelölti meghallgatásán úgy fogalmazott: hazánk számára történelmi lehetőség, hogy egy tárcánál összpontosulhat a tudomány, a technológia, a kormányzati informatika, a digitális állam megteremtése, valamint az innováció, mint nagyon fontos portfólió elemek.

Tanács Zoltán célként jelölte Észtország mintájára egy olyan digitális állam teremtését, amely tényleg megkönnyíti az állampolgárok életét, ahol lehetőleg nem kell mindig sokszor beadni ugyanazt a személyes információt egy-egy ügyintézésnél és ahol szolgáltatóként lehet tekinteni az államra.

„Gondoljanak úgy egy jövőbeli állami szolgáltatásra, mintha a Revolutot vagy a Booking.com-ot használnák. (…) Egyszerű, kényelmes, gyors, olcsó és fájdalommentes” – emelte ki a miniszterjelölt. „Ettől még nagyon messze vagyunk” – mondta a miniszterjelölt, aki feladatnak jelölte meg, hogy ide eljusson el az ország.

A minisztérium portfóliójába tartozó digitalizációval kapcsolatban Tanács Zoltán azt mondta: Magyarország ezen a téren már sok eredményt elért, az elmúlt 10 évben például az Európai Unióban már kilencedik helyen áll a digitális kormányzati indexben. Ennek az elsődleges oka, hogy az alapinfrastruktúra kifejezetten jó színvonalú, azonban az erre épülő szolgáltatások nem megfelelőek – mutatott rá.

A miniszterjelölt szerint nagyon sok problémával terhelt a kormányzati informatika. A legfontosabb gondok közé tartozik, hogy rengeteg állami nyilvántartás létezik, melyek nem működnek egymással összehangoltan.

Tanács Zoltán az állami informatika problémájának nevezte azt is, hogy a digitális állam kialakításának területe az elmúlt időszakban a visszaélések terepévé vált. Az informatikai közbeszerzések keretrendszerén több mint háromezer milliárd forint folyt keresztül az elmúlt időszakban, ezek óriási korrupcióval terhelt, rosszul elköltött pénzek voltak – hangsúlyozta.

A kiberbiztonsággal kapcsolatban a miniszterjelölt kiemelte: alapvető sztenderdeket nem tartanak be az állami informatikában, ami nagyon komoly nemzetbiztonsági kockázatokat hordoz magában és veszélyezteti a magyar állampolgárok különböző személyes adatait. A kiberbiztonság terén ezért nagyon fontos előrelépésre van szükség, ennek a minisztériumnak ez is feladata lesz – tette hozzá.

Tanács Zoltán beszélt arról is, hogy a mesterséges intelligencia folyamatosan fejlődik, ezért a technológiához a digitális államnak „ésszel, felelősségteljesen kell hozzáállnia”.

A tudománypolitikával, innovációval és kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban a miniszterjelölt úgy fogalmazott, hogy ezeken a területeken „hazánk sajnos nem áll jól”, mivel az Európai Unió országai átlagosan a GDP 2 százalékát, Magyarország azonban a nemzeti össztermékének csak 1,3 százalékát költi erre.

„Erőforrások nélküli, kicsi ország vagyunk, nincsenek ásványkincseink, nekünk a legfontosabb értékünk a tudás és a szellemi kapacitás” – hívta fel a figyelmet Tanács Zoltán, aki az egyik legfontosabb célnak a kutatás-fejlesztésre fordítandó összeg növelését nevezte. Mint mondta, a kormányzati ciklus végéig a magyar GDP 2 százalékára kell növelni a szektor támogatását, hosszabb távon pedig a 3 százalék feletti érték a cél.

A miniszterjelölt kiemelte: kutatni, tudományt művelni az ország érdekében úgy lehet, hogy ha több a forrás és stabilitás, kiszámítható légkör van a szektorban.

Hozzátette: pénteken találkozni fog Pósfai Mihállyal, a Magyar Tudományos Akadémia leendő elnökével, majd a kutatóintézetek vezetőivel, és meghallgatja a véleményüket a kutatóhálózat működésének átalakításáról.

Tanács Zoltán hangsúlyozta: minden fontos kormányzati döntésbe be akarja vonni a jövőben a tudomány képviselőit, és rendszeres párbeszédet kíván fenntartani a tudományos közösséggel.

A meghallgatáson a bizottság tagjai többek között a mesterséges intelligencia hatásáról, a digitális gyermekvédelemről, valamint a túlárazott informatikai szerződésekről kérdezték a jelöltet.

Máthé Zsuzsa (KDNP) az iskolai okoseszközhasználatról, Molnárné Lezsák Anna (Fidesz) pedig arról kérdezett, hogy mikor tervezik a mesterséges intelligencia használatának fokozásával a bürokráciát csökkenteni.

Gyömbér Dávid (TISZA) azt kérdezte, hogy a miniszterjelölt tervezi-e „állhatatossági audit kezdeményezését” az elmúlt 8-10 év legnagyobb állami IT-beszerzéseiről, Rózsahegyi Áron (TISZA) pedig a Külügyminisztérium szerverének jövőbeli védelméről érdeklődőtt.

A kérdésekre válaszolva Tanács Zoltán a Külügyminisztérium szerverét ért támadásokkal kapcsolatban azt mondta: maximális kiberbiztonság nincsen, azonban „mindig tanulni kell a hibákból”, az állami intézmények képességeit a kiberbiztonság területén meg kell erősíteni.

A miniszterjelölt kiemelte: át kell alakítani a rosszul működő közbeszerzési rendszert az informatikai szolgáltatások esetében, és gyorsítani kell az informatikai beszerzések rendszerét.

Tanács Zoltán hangsúlyozta, mindent meg kell tenni, hogy a gyermekek a digitális térben védettek legyenek, azonban a területen a konkrét kérdések eldöntéséért az oktatási tárca fog felelni.

A mesterséges intelligencia használatáról szólva a miniszterjelölt célként jelölte meg, hogy minél előbb legyen ingyenes, biztonságos, állami alkalmazottak által is használható, központilag megszervezett MI-hozzáférés.

A bizottság 5 igen, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett támogatta a miniszter kinevezését.

Jó oktatás nélkül nincsen jó és sikeres állam - hangsúlyozta Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterjelölt hétfőn Budapesten az Országgyűlés oktatási bizottságának ülésén, ahol kijelentette, hogy tárcájának a tudománypolitika, a kutatás-fejlesztés és az innováció területein is nagyon sok tennivalója lesz.

A miniszterjelölt célnak nevezte, hogy Magyarországon olyan oktatási rendszer épüljön, amely "jövőálló és bölcs" nemzet épülését segíti.

A felsőoktatás és a tudománypolitika között "szoros az átjárás", az egyetemek maguk is kutatási műhelyek, ezért szoros együttműködés szükséges az oktatási, valamint a tudományos és technológiai tárcák között - mondta Tanács Zoltán, kiemelt feladatnak nevezve, hogy a kutatók vissza tudjanak kapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe. "Enélkül nincs minőség, enélkül nincs kiválóság" - mondta.

A miniszterjelölt kiemelte: érdemi párbeszéd, rendszeres egyeztetés szükséges a kormányzat és a tudományos élet között, emlékeztetve, hogy Orbán Viktor korábbi miniszterelnök tíz éve nem járt a Magyar Tudományos Akadémián.

A bizottság 6 igen, 0 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett támogatta a politikus kinevezését.