Valóban biztonságos a szolárium?

A Northwestern University és a University of California, San Francisco (UCSF) kutatóinak tanulmánya először mutatja meg, miként károsítja a szolárium a bőrt olyan helyeken is, ahová a rendes napsugárzás el sem ér. A tanulmányban több ezer ember orvosi dokumentációját tekintették át, hogy összehasonlítsák a melanóma előfordulási arányát a szoláriumba járók és nem járók körében, és szoláriumhasználók, és a kontrollok összesen 182 bőrbiopsziájából nyertek ki DNS-szekvenciaadatokat – írta meg az Origo.

Ezekből kiderült, hogy a szoláriumhasználók bőrében a kontrollokhoz képest kétszer annyi a mutáció, és ezek a mutációk napsütéstől védett bőrterületeken is előfordulnak.

Ezek után aligha meglepő, hogy a szoláriumhasználók csaknem háromszoros melanómakockázattal rendelkeznek.

A melanóma még a rejtett bőrfelületen is megjelenhet

A melanóma a leggyilkosabb bőrrákfajta, amely egyedül az USA-ban 11 ezer halálesetet okoz évente. Bár a tudósok évtizedek óta próbálják figyelmeztetni az embereket a szoláriumok veszélyeire, eddig nem volt teljesen világos az a biológiai mechanizmus, amelynek révén a szoláriumozás növeli a bőrrák előfordulását. Mindeközben az USA-ban és a világon több helyen reneszánszukat élik a barnító szalonok, amelyek marketingje a tudományos bizonytalankodást kihasználva azt hirdeti, hogy a szoláriumágyak valójában nem is ártalmasabbak a napfénynél.

Az új tanulmány ennek az állításnak adja meg a kegyelemdöfést azzal, hogy a molekuláris szinten is megmutatja: a szoláriumban olyan helyeken is bőrmutációkat szerezhetünk be, ahol a napfény sosem éri el a bőrünket.

„A szoláriumhasználó pácienseknél még azokon az ép bőrfelületeken is, ahol nincsenek látható anyajegyek, találtunk olyan DNS-elváltozásokat, amelyek a melanómára hajlamosító előfutár-mutációnak tekinthetők – hangsúlyozta Pedram Gerami, a Northwestern University orvosi fakultásának bőrrákkutató professzora és a tanulmány első szerzője. – Ezt senki sem bizonyította korábban.”

Gerami, aki a Northwesternen a melanómával kapcsolatos bőrgyógyászati kutatásokat vezeti, húsz éve kezel melanómás betegeket. Az évek során feltűnt neki, hogy meglepően sok olyan 50 év alatti nőbeteg jelentkezik náluk, akiknél már több melanóma is kialakult, és gyanította, hogy a szoláriumágyak használata lehet közöttük az összekötő kapocs. Ezért kutatócsoportjával együtt epidemiológiai vizsgálódásba kezdett, és összehasonlította 3000 szoláriumhasználó páciens orvosi adatait 3000 olyan, életkorban velük megfelelő kontrolléval, akik sosem jártak szoláriumba.

Mit mutatott a kutatás?

A kutatócsoport eredményei szerint a szoláriumhasználók körében 5.1%, a nemhasználók körében 2.1% volt a melanóma előfordulása. Az életkor, a nem, a természetes napfényen való leégés és a családi kórtörténet figyelembevételével úgy számítják, hogy a szoláriumágyak használata 2.85-szoros melanóma-kockázatnövekedést jelent.

Feltűnő volt továbbá, hogy a szoláriumágyak használóinak testén olyan helyeken, például a deréktájon és a farpofákon is képződtek melanómák, amelyek naptól védettek.

Ebből a szerzők arra következtettek, hogy a szoláriumok a test nagyobb részén okoznak DNS-károsodást, mint a természetes napsugárzás.

Feltevéseik ellenőrzése végett a kutatók újgenerációs genomi technikák bevetésével egysejt-szekvenálást hajtottak végre három donorcsoport bőr-szövetmintáinak melanocitáin. A melanociták azok a pigmenttermelő sejtek, amelyek bőrünk természetes pigmentáltságáért felelősek, és egyben a melanóma kiindulópontjául szolgálnak.

• Az első donorcsoportba Geraminak 11 olyan betege tartozott, akik éveken át jártak szoláriumba.
• A második donorcsoportba 9 olyan páciens tartozott, akik sosem használtak szoláriumot, de egyébként életkor, nem és daganatrizikó szempontjából összevethetők voltak az előbbiekkel.
• A harmadik, elhunyt betegekből származó mintacsoport a kontrollokat egészítette ki.

A tudósok összesen 182 melanocita DNS-ét szekvenálták meg, és azt találták, hogy a szoláriumhasználók melanocitái csaknem kétszer annyi mutációt hordoztak, mint a kontrollokéi. Ráadásul a szoláriumhasználókban nagyobb valószínűséggel találtak a melanóma kialakulásával összefüggő mutációkat. Ezenkívül az ő melanocitáik olyan bőrterületeken is elszenvedtek mutációkat, amiket rendszerint nem ér a nap, így bebizonyosodott, hogy a szoláriumágyak a test nagyobb felületén okoznak DNS-károsodást, mint a napfény.

„A természetes szabadtéri napfényterhelés okozta károsodás a bőrfelület nagyjából 20%-ára koncentrálódik”

– fejtette ki Gerami. – A szoláriumozókban viszont ugyanazokat a veszélyes mutációkat szinte a teljes testfelületen elszórva megtaláltuk.”

A tanulmány nem valósulhatott volna meg Gerami páciensének nagylelkűsége nélkül, akik felajánlották biopsziáikat a kutatás számára. Egyikük, a Chicago közelében élő 49 éves Heidi Tarr középiskolás évei alatt masszív szoláriumhasználó volt, hetente két-három alkalommal is eljárt, mert annak idején a barátai és a hírességek is így tettek, és – az ő szavait idézve – „úgy éreztük, ez az, amitől gyönyörűek leszünk”.

Évtizedekkel később, harmincas anyaként egy friss anyajegyet észlelt a hátán, és rögtön a legrosszabbtól tartott. Félelme beigazolódott: a melanóma diagnózisának felállítását nemcsak műtét, hanem sokévnyi kontrollvizsgálatra járás és 15 további bőrbiopszia követte, ahogy sorra mutatkoztak rajta további anyajegyek.

„A mintavétel is fájdalmas tud lenni, de a rettegés még rosszabb” – állítja Tarr. – Mindig várod, mikor jön a telefon, hogy újra melanómád van.”

Amikor Gerami beavatta őt a tanulmány részleteibe, gondolkodás nélkül ajánlott fel további bőrmintákat. „Becsülöm a tudományt, és segíteni akartam – mondta. – Ha az, ami az én bőrömmel történt, segíthet másoknak megérteni a szoláriumágyak valódi veszélyeit, akkor már megérte.”

Változtatni kell a szabályozáson

Egymás mellé téve a biológiai és a klinikai bizonyítékokat, Garami egyértelműnek látja, hogy változtatni kell a szabályozáson.

„A minimum az lenne, hogy kiskorúak számára betiltják a szoláriumhasználatot”

– szögezi le. – „A legtöbb páciensem akkor kezdett szoláriumba járni, amikor még fiatal és befolyásolható volt, és nem rendelkezett azzal a tudással, amivel később felnőttként. Ők úgy érzik, a szépségipar áldozatául estek, és már hiába bánják ifjonti hibáikat.”

Gerami szerint a szoláriumágyakon ugyanolyan figyelmeztetéseket kellene elhelyezni, mint a cigarettás dobozokon.

„Aki a kezébe vesz egy doboz cigarettát, rögtön látja rajta, hogy a dohányzás tüdőrákot okozhat. Ugyanilyen kampányra lenne szükségünk a szoláriumágyak használatával kapcsolatban is„ – érvel a professzor. – Az Egészségügyi Világszervezet a szoláriumágyakat a dohányzással és az azbeszttal azonos kategóriába rangsorolta a karcinogén hatások listájában. Ugyanúgy egyes osztályú karcinogénnek minősülnek.

Gerami ezenkívül azt is javasolja, hogy mindenki, aki korábban, fiatalon rendszeres szoláriumhasználó volt, mielőbb vizsgáltassa át a teljes bőrfelületét bőrgyógyásszal, és szükség esetén járjon rendszeres szűrővizsgálatra.