Ifjúsági közösségi terek kialakítása is célja a Magyarország Ifjúsági Fővárosa programnak

Nagy-Vargha Zsófia elmondta: a pályázat célja, hogy a nyertes városokban felpezsdüljön az ifjúsági élet a következő években. Megemlítette, hogy az elmúlt 40 évben Magyarországon nem volt példa ilyen kezdeményezésre, ráadásul ez különbözik az Európa Ifjúsági Fővárosa versengéstől, hiszen jelentős összeget, 100-100 millió forintot nyertek a győztes várospárok, amelyből meg tudják valósítani közösségépítő elképzeléseiket.

A helyettes államtitkár megjegyezte, hogy 2026-ban Cegléd és Gyergyószentmiklós lesz Magyarország Ifjúsági Fővárosa, míg 2027-ben Kecskemét és Marosvásárhely. A győztesek tudtak a legjobban mozgósítani, pályázataik is kiválóak volt, így terveiket januárban elkezdhetik megvalósítani. Cegléd például olyan ifjúsági központot szeretne létrehozni, ahol a programok különböző képzéseket is kínálnak a fiataloknak, emellett szeretnének egy podcastot is elindítani - fűzte hozzá.

A kormány célja a várospárok fiataljai közötti jó kapcsolatok megteremtése, valamint a helyben maradás elősegítése azzal, hogy a megvalósuló programokkal az ifjúságban kialakul a kötődés az adott település felé - mondta Nagy-Vargha Zsófia.

A helyettes államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy a győztes települések esetében "együtt él a város a fiataljaival", vagyis nemcsak a település vezetésének fontos a közösség, hanem a helyi kulturális intézmények, sportegyesületek is összefogtak azért, hogy a fiataloknak tartalmas programokat kínáljanak. Jelezte, hogy a 2026-os győztes ceglédiek és gyergyószentmiklósiak is megerősítették: olyan új barátságok születtek, olyan közösségek tudtak megerősödni, amelyek nem találkoztak korábban egymással, és reményeik szerint ezek a kapcsolatok a jövőben is tovább tudnak élni.