Egy új jelentés szerint a brit kormánynak kötelezővé kellene tennie a maximális beltéri hőmérsékletre vonatkozó munkatörvényt, amely szabadnapot adna az embereknek, ha a munkahelyi hőmérséklet meghaladja a 30 Celsius-fokot – írta meg az Origo.
A Fabian Society thinktank közösségi jelentése rávilágít az egyenlőtlenségekre abban a tekintetben, hogy ki viseli a klímaváltozás hatásainak terhét. A dokumentum a főnököket és a bérbeadókat teszi felelőssé azért, hogy megakadályozzák az emberek túlmelegedését.
Egyre több ember hal meg a túlzott hőség miatt az Egyesült Királyságban: 2022-ben több mint 4500 ember hunyt el a magas hőmérséklet következtében, ami az eddig mért legmagasabb adat. 1988 és 2022 között csaknem 52 ezer halálesetet regisztráltak Angliában a legmelegebb napokkal összefüggésben, és ezek egyharmada 2016 óta történt – mutatják a brit Országos Statisztikai Hivatal adatai, amit a The Guardian online portál idéz. Ugyanebben a harmincöt éves időszakban Walesben több mint kétezer ember halt meg a meleg miatt.
Számos szervezet, köztük a National Infrastructure Commission, a London School of Economics és az Oxfordi Egyetem szakértőinek tanácsaira támaszkodva a Fabian Society thinktank tervet dolgozott ki, amelynek célja, hogy megelőzzék az Egyesült Királyságban az éghajlati összeomlás miatt az előrejelzések szerint fokozódó szélsőséges hőség okozta megbetegedéseket és haláleseteket.
Ezek közé tartozik a beltéri munkavégzés maximális hőmérsékletére vonatkozó törvény bevezetése, beleértve a munkaerő visszavonásának lehetőségét, ha a munkahelyi hőmérséklet meghaladja a 30 Celsius-fokot, illetve megerőltető munkavégezés esetén a 27 Celsius-fokot.
Számos munkakör veszélyesnek minősül a hőség tekintetében
A jelentés megállapította, hogy „az alacsonyan fizetett munkavállalók gyakran nem jutnak elegendő vízhez, képtelenek elmenekülni a hőség elől, és a hűvösebb hőmérsékletre tervezett egyenruhát vagy egyéni védőfelszerelést (PPE) kell viselniük". A túlzott hőségnek leginkább a vendéglátásban dolgozók és a fizikai munkát végzők vannak kitéve, ám az oktatási intézményekben és az irodákban dolgozók is szenvedhetnek, ha magasabb emeleteken vagy nagy ablakokkal és rossz szellőzéssel rendelkező helyiségekben dolgoznak.
A szerzők szerint a túlfűtött lakások megelőzése érdekében a bérbeadókra is kötelezettséget kellene róni. Hozzátették: a hajléktalanokat úgy kellene védeni, hogy a tanácsokat köteleznék arra, hogy szélsőséges időjárási események esetén aktiválják a súlyos időjárási vészhelyzeti protokollt, és legalább három éjszakára biztosítsanak átmeneti szállást a nehéz körülmények között élőknek.
A dokumentum emellett szigorúbb éghajlati ellenállóképességi követelményeket is támaszt az infrastruktúra-szolgáltatókkal szemben, valamint a tőzeglápok égetésének betiltását, továbbá a jelenleg rossz állapotban lévő árvízvédelmi művek karbantartásába való befektetést szorgalmazza.
