Évtizedekig nem okoz tüneteket, ezért könnyen rejtve marad a hepatitis C-vírus, amellyel kapcsolatban még mindig sok a tévhit. Az Egészségügyi Világszervezet 2030-ra teljesen felszámolná a betegséget.
Minden évben július 28-án tartják a hepatitis világnapját. A vírusos májgyulladásnak öt – A, B, C, D, E – típusa létezik. Míg a hepatitis A-vírusból néhány hét alatt meg lehet gyógyulni, addig a B típus sokkal súlyosabb, mert ebből egy krónikus májbetegség alakulhat ki, majd tíz-húsz év múlva májzsugort, illetve májrákot is okozhat. Jó hír viszont, hogy a B-vírus elleni védőoltás hazánkban 1999 óta kötelező, amit napjainkban 12-14 éves kor körül megkapnak a gyerekek, vagyis az 1985 után születettek már védettek. Csak a B-vírussal együtt okoz megbetegedést a D típus, az E pedig a fertőzött sertéshússal terjed.
Itthon a köztudatba leginkább a C-típus, azaz a HCV került be. Ez vérrel terjed, nincs ellene védőoltás, de ha időben kiszűrik, gyógyszeres kezeléssel 90 százalékban gyógyítható. Viszont ha ez elmarad, a HCV szinte tünetmentesen, észrevétlenül rombol, végső esetben szintén a máj daganatos megbetegedését okozza. Fiatal vírus, csak 1989-ben fedezték fel, 1992 óta szűrik a vérkészítményeket, vagyis akik ezt megelőzően kaptak vért, vérátömlesztést, azok különösen veszélyeztetettek. Alattomos vírus, ugyanis sokan nem tudják, hogy fertőzöttek, mert sok esetben évtizedekig nem okoz panaszt – nem sárgul be az érintett, inkább influenzaszerű tüneteket észlel –, amikor pedig kiderül, már kialakult a májzsugor.
„Hazánkban a körülbelül hetvenezer fertőzött közül csak húszezren tudnak betegségükről” – magyarázta lapunknak Nemesi Krisztina, a Szent László Kórház adjunktusa. A gasztroenterológus-hepatológusfőorvos kiemelte, jelenleg főleg az intravénás droghasználattal, tetoválással, testékszerek felhelyezésével, közös borotva, körömolló-használattal, akupunktúrával terjed. Rizikót jelent, ha valakinek a családjában van HCV-s, illetve egyes munkaköröket, például az egészségügyi dolgozókat jobban veszélyezteti a betegség. Bár szexuális úton csak kismértékben terjed, a társadalomban él egy olyan téves képzet, hogy ha valaki „erkölcsös” életet él, akkor nem lehet fertőzött.
„A felvilágosító, szűrő eseményeken rendszeresen találkozunk azzal, hogy odajönnek és megkérdezik, mit csinálunk, majd a HCV-t szűrünk válaszra legyintenek, hogy olyan nekem úgysincs, és továbbállnak” – hangsúlyozta Nagy Antalné, a Vírusos Májbetegek Országos Egyesületének (VIMOR) elnöke. Kiemelte, egyesületük szeptember 28-án országos szűrőkampányt rendez.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még korábban azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra HCV-mentes legyen a világ. Ehhez Magyarország is csatlakozott, és ezért jött létre tavaly novemberben a Nemzeti Hepatitis Bizottság. A Nemzeti Hepatitis Programban pedig megfogalmazódott, hogy kezdődjön el a rizikócsoportokba tartozók HCV-szűrése, ezt idén ősztől első körben az egészségügyi dolgozóknál végzik el.
A WHO adatai szerint világszinten 325 millió hepatitis B-vel vagy C-vel fertőzött ember él, és éves szinten 1,4 millióan halnak meg a kórban.
