Az elvi lehetősége megvan annak, hogy újra aktivizálódik az erdélyi Csomád mellett található, rég kialudtnak vélt tűzhányó.
Bár több tízezer éve nem működik, fennáll a lehetősége annak, hogy az erdélyi Csomádnál lévő vulkán valamikor aktivizálódik. Az erről szóló kutatási eredmények más, hasonlóan „aluszékony” vulkánok működését is jellemezhetik – mondta Harangi Szabolcs, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vulkanológiai kutatócsoportjának vezető kutatója az M1 közszolgálati hírcsatorna tegnap reggeli műsorában.
A kutató beszámolója szerint egy általuk kifejlesztett új módszerrel „lenéztek a vulkán alá”, hogy feltárják, mi zajlik a magmakamrában. Mint mondta, munkatársaival kimutatták, hogy létezik még magmás test a csomádi hegy alatt, amely két-háromszázezer éve kezdte meg a működését, és harminckétezer éve tört ki utoljára. A tűzhányó korábbi működésének feltárása rámutatott: korábban is előfordult, hogy több tízezer évi szunnyadás után reaktiválódott. Ekkor friss, magas hőmérsékletű magmának kellett a földfelszín felé nyomulnia, amely felolvasztotta a magmakását, és így már kitörésre alkalmas magma jött létre – magyarázta a kutató.
Harangi Szabolcs hozzáfűzte, a tűzhányó alatt lévő magmás testből nem következik, hogy a közeljövőben kitörne a csomádi vulkán. Egyelőre semmi sem mutat arra, hogy aktivizálódna, ennek pusztán a lehetősége áll fenn. Emellett, mivel nagyjából ismerjük, hogy korábban miképp működött, tudjuk, hogy milyen jelek várhatók abban az esetben, ha kitörni készülne a tűzhányó – hangsúlyozta a kutató.
Harangi Szabolcs a világ vezető vulkanológiai folyóirata, a Journal of Volcanology and Geothermal Research augusztusi számában közlendő kutatási eredmények jelentőségéről azt mondta: sok más, a csomádihoz hasonló vulkán van még a Földön, az itteni kutatási eredmények azokra is érvényesek lehetnek.
A tűzhányókkal foglalkozó szakemberek az utóbbi években hatalmasat fejlődött képalkotási módszereknek köszönhetően több olyan vulkanikus veszélyzónát térképeztek fel világszerte, amelyek - aktivizálódásuk esetén – alapjaiban rengethetnék meg az emberi civilizációt is. Bár ma turistalátványosság, az amerikai Yellowstone parkban lévő gejzírek egy szupervulkán üzenetei, amely kitörése esetén megsemmisítené az Egyesült Államok jelentős részét.
A kutató beszámolója szerint egy általuk kifejlesztett új módszerrel „lenéztek a vulkán alá”, hogy feltárják, mi zajlik a magmakamrában. Mint mondta, munkatársaival kimutatták, hogy létezik még magmás test a csomádi hegy alatt, amely két-háromszázezer éve kezdte meg a működését, és harminckétezer éve tört ki utoljára. A tűzhányó korábbi működésének feltárása rámutatott: korábban is előfordult, hogy több tízezer évi szunnyadás után reaktiválódott. Ekkor friss, magas hőmérsékletű magmának kellett a földfelszín felé nyomulnia, amely felolvasztotta a magmakását, és így már kitörésre alkalmas magma jött létre – magyarázta a kutató.
Harangi Szabolcs hozzáfűzte, a tűzhányó alatt lévő magmás testből nem következik, hogy a közeljövőben kitörne a csomádi vulkán. Egyelőre semmi sem mutat arra, hogy aktivizálódna, ennek pusztán a lehetősége áll fenn. Emellett, mivel nagyjából ismerjük, hogy korábban miképp működött, tudjuk, hogy milyen jelek várhatók abban az esetben, ha kitörni készülne a tűzhányó – hangsúlyozta a kutató.
Harangi Szabolcs a világ vezető vulkanológiai folyóirata, a Journal of Volcanology and Geothermal Research augusztusi számában közlendő kutatási eredmények jelentőségéről azt mondta: sok más, a csomádihoz hasonló vulkán van még a Földön, az itteni kutatási eredmények azokra is érvényesek lehetnek.
A tűzhányókkal foglalkozó szakemberek az utóbbi években hatalmasat fejlődött képalkotási módszereknek köszönhetően több olyan vulkanikus veszélyzónát térképeztek fel világszerte, amelyek - aktivizálódásuk esetén – alapjaiban rengethetnék meg az emberi civilizációt is. Bár ma turistalátványosság, az amerikai Yellowstone parkban lévő gejzírek egy szupervulkán üzenetei, amely kitörése esetén megsemmisítené az Egyesült Államok jelentős részét.
