Az agostyáni ökofalu területén kialakított emlékerdőt tegnap Szalai Gábor katolikus plébános szentelte fel. Tata kész befogadni Szent II. János Pál szobrát, közölte a KDNP.
Különleges, hazánkban elsőként létesített kegyeleti helyet szentelt fel tegnap Szalai Gábor katolikus plébános az agostyáni ökofaluban. Czumpf Attila, a Természetes Életmód Alapítvány – a terület kezelője – kuratóriumi tagja a felszentelésen elmondta, az elhunyt hamvait biológiai úton lebomló, környezetbarát urnában egy előzetesen kiválasztott fa gyökereinél helyezik el, és nevét a fa törzsén, időtálló táblán tüntetik fel. Az emlékerdő nem a meglévő temetők és sírkertek konkurenciája, hanem befogadó alternatíva, az örök körforgást szimbolizálja, megtestesíti mindazt, amire az ember vágyik: békét, nyugalmat, harmóniát – mondta Czumpf Attila.
Az erdőben az érdeklődők maguk választhatják ki, melyik fához kívánják elhunyt szeretteik hamvát elhelyezni. A területet rendkívüli fafajgazdagság jellemzi, még háromszáz éves fák is előfordulnak. A temetés ügyintézése minden esetben a temetkezési szolgáltatókon keresztül történik – tette hozzá az emlékerdő kezelője.
Tata kész befogadni Szent II. János Pál szobrát, amennyiben Franciaország elutasítja az európai kultúra keresztény gyökereit, és lerombolásra ítéli az északnyugat-franciaországi Ploermel terén állított szobrot – közölte Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke és Michl József, a város KDNP-s polgármestere tegnap a távirati irodával. Mint írják, Tata városában a szent pápát tisztelet övezi, korábban már teret is neveztek el róla. A KDNP támogatja a polgármestert ebben a törekvésében – olvasható a közleményben. Hozzáteszik: napjainkban különösen időszerű felidézni Robert Schuman EU-alapító atya gondolatát: „A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Egy keresztényellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, amely vagy zsarnokságba vagy anarchiába süllyed.”
Ismert, május elején a II. János Pál pápa tiszteletére közterületen emelt emlékmű lebontására szólított fel egy francia kisvárost a bíróság, amely szerint az alkotás ellentétes az állam és az egyház szétválasztásáról rendelkező törvénnyel.
