Teherán nyitottnak mutatkozik az Egyesült Államokkal fennálló konfliktus rendezésére, a megállapodást azonban feltételekhez köti. Az iráni vezetés az iszlámábádi megállapodás óta bevezetett szankciók és más amerikai intézkedések visszavonását követeli, miközben a nukleáris program és a Hormuzi-szoros biztonsága ügyében továbbra is jelentős nézetkülönbségek választják el a feleket.
Irán hétfőn jelezte, hogy kész tárgyalásokon lezárni az Egyesült Államokkal kialakult konfrontációt. A diplomáciai nyitást ugyanakkor egyértelmű követeléssel kapcsolta össze, azaz Washingtonnak először fel kell oldania azokat az intézkedéseket, amelyeket az iszlámábádi megállapodás óta vezetett be. Az iráni álláspont szerint ezek visszavonása teremtheti meg a rendezéshez szükséges feltételeket.
A tárgyalási készség bejelentése ellenére több alapvető kérdés változatlanul megoldatlan. A felek között nézeteltérés van a dúsított urán sorsáról, a nukleáris létesítmények ellenőrzéséről és a Hormuzi-szorosban kialakult helyzetről is. A térség több állama eközben diplomáciai egyeztetésekkel igyekszik elejét venni a katonai konfliktus további eszkalációjának.
Pezeskjan lezárná a háború és béke közötti bizonytalanságot
Maszúd Pezeskjan iráni elnök közlése szerint a legfelsőbb vezető arra utasította a tisztviselőket, hogy számolják fel az ország elhúzódó bizonytalan helyzetét. Az államfő olyan tárgyalásos rendezés lehetőségéről beszélt, amelyet Irán méltóságának megőrzésével lehetne végigvinni.
„A legfelsőbb vezető elrendelte, hogy vessünk véget a háború és a béke nélküli helyzetnek” – mondta Pezeskjan. „Méltósággal folytathatunk tárgyalásokat, és méltósággal zárhatjuk le az ügyet.”
Az elnök a külpolitikai konfliktus mellett az ország belső problémáira is kitért. Változtatásokat sürgetett Irán kormányzásában, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ország erőforrásai ellenére egyeseknek az alapvető szükségleteik kielégítése is nehézséget okoz.
„Nem fogadhatom el, hogy bárki az országban éhesen fekszik le” – fogalmazott.
Pezeskjan így egyszerre helyezte előtérbe a külső konfrontáció lezárását és a lakosság megélhetési gondjait. Megszólalásában a tárgyalások lehetősége és a kormányzás megváltoztatásának igénye egyaránt hangsúlyt kapott.
Kétnapos rendezési javaslat - Irán előbb amerikai lépéseket vár
Az államfő nyilatkozatával párhuzamosan az iráni külügyminisztérium ismertette diplomáciai javaslatának feltételeit. Esmaeil Baghaei szóvivő szerint az elképzelés akár két napon belül helyreállíthatná a térség biztonságát, ehhez azonban Washingtonnak teljesítenie kell Teherán követeléseit.
Baghaei közlése alapján Irán akkor hajtaná végre a javaslatban vállalt kötelezettségeit, ha az Egyesült Államok feloldaná a szankciókat, megszüntetné a tengeri blokádot, és visszavonná az iszlámábádi megállapodás óta bevezetett további intézkedéseket. A kétnapos határidőt tehát az iráni fél ezeknek a feltételeknek a teljesítéséhez kötötte.
A szóvivő elmondta, hogy a most ismertetett kezdeményezés egy korábbi, hétnapos terv rövidített változata. A közvetítői kapcsolatok sem szakadtak meg. Tájékoztatása szerint Katar és Pakisztán továbbra is rendszeresen egyeztet mindkét féllel.
A javaslat körüli vita egyik központi kérdése így az intézkedések sorrendje maradt. Teherán előzetes amerikai lépéseket vár, és saját vállalásainak teljesítését ezekhez kapcsolja.
Washington elfogadhatatlannak tartja az iráni feltételeket
Az iráni követelések élesen eltérnek az amerikai állásponttól. Marco Rubio amerikai külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a Teherán által megfogalmazott feltételeket, jelezve, hogy a javaslat jelenlegi formájában nem találkozik Washington támogatásával.
Baghaei visszautasította a bírálatot. A külügyi szóvivő szerint éppen az Egyesült Államok támaszt észszerűtlen elvárásokat a tárgyalásokkal kapcsolatban.
„Világosan kijelentettük, hogy ha az Egyesült Államok teljesíti az Iszlám Köztársaság követeléseit, két napon belül helyreáll a biztonság a régióban” – mondta.
A nyilatkozatok alapján a diplomáciai rendezés feltételeiről továbbra sincs egyetértés. Miközben Teherán gyors biztonsági fordulat lehetőségét helyezi kilátásba, Washington az ehhez kapcsolt iráni követeléseket utasítja el.
A dúsított urán külföldre szállítását továbbra is elutasítja Teherán
A nukleáris program ügyében Baghaei külön interjúban ismertette az iráni álláspontot. A libanoni Al Mayadeen televíziónak kijelentette, hogy Irán nem hajlandó külföldre szállítani dúsított uránját. Arról is beszélt, hogy az amerikai támadások során megrongált nukleáris létesítmények ellenőrzése a jelenlegi körülmények között nem folytatható.
A szóvivő ugyanakkor jelezte, hogy a kapcsolat fennmaradt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. Elmondása szerint az ügynökség ellenőrei néhány nappal korábban felkeresték a busheri atomerőművet, és Teherán továbbra is kapcsolatban áll az ENSZ nukleáris felügyeleti szervével.
Baghaei szerint a támadások megnehezítették, hogy Irán teljesítse biztosítéki kötelezettségeit. Közlése így különbséget tett a nemzetközi szervezettel fenntartott kapcsolatok és a megrongált helyszínek ellenőrzésének lehetősége között.
A dúsított urán elhelyezése és a nukleáris ellenőrzések feltételrendszere mindezek alapján továbbra is a tárgyalások rendezésre váró kérdései közé tartozik.
Iráni képviselők is megszólaltak a nukleáris képességekről
A külügyi nyilatkozatokkal egy időben iráni törvényhozók is értékelték az ország nukleáris helyzetét. Esmail Kowsari azt állította, hogy a tizenkét napos háború amerikai légicsapásai a fordowi, natanzi és iszfaháni nukleáris létesítmények közelében található föld feletti épületeket pusztították el.
A képviselő közlése szerint ugyanakkor a támadások nem károsították sem a centrifugákat, sem a hatvanszázalékosra dúsított uránt. Ez a kijelentés az iráni törvényhozó értékeléseként hangzott el a légicsapások következményeiről.
Egy másik képviselő, Hamidreza Gudarzi az atomfegyverek megszerzése mellett érvelt. Úgy vélte, ezekkel lehetne elrettenteni a jövőbeli fenyegetéseket. Egyúttal elismerte, hogy az iráni nukleáris doktrína esetleges megváltoztatásáról a legfelsőbb döntéshozók határozhatnak. Megszólalása ennek megfelelően egy képviselői álláspontot tükrözött, nem pedig bejelentett doktrínaváltást.
A Hormuzi-szorosban végzett aknamentesítésről is vita alakult ki
A nukleáris kérdések mellett a Hormuzi-szoros biztonsági helyzete is újabb nézeteltérést hozott felszínre. Az iráni Forradalmi Gárda visszautasította azt az állítást, hogy amerikai erők aknákat távolítottak volna el a stratégiai jelentőségű vízi útról.
„A Hormuzi-szorosból nem távolítottak el háborús aknákat, és ez az állítás hazugság” – jelentette ki Hoszein Mohebi, a Forradalmi Gárda szóvivője.
Az egymásnak ellentmondó közlések azt mutatják, hogy a tengeri biztonság kérdésében is fennmaradt a szembenállás. A szoros helyzete így a szankciók és a nukleáris ellenőrzések mellett szintén része marad a rendezésről folyó vitának.
Törökország és az Emírségek is a diplomácia jelentőségét hangsúlyozza
A térség államai közben az újabb katonai eszkaláció megelőzésére törekednek. Recep Tayyip Erdoğan török elnök arról számolt be, hogy egy közelmúltbeli telefonbeszélgetés során Donald Trump amerikai elnöknek is ismertette Ankara álláspontját.
Erdoğan közlése szerint Törökország ellenzi az Irán elleni további támadásokat, és diplomáciai megoldást támogat. A török elnök tehát közvetlenül az amerikai államfővel folytatott egyeztetésen képviselte ezt a megközelítést.
Az Egyesült Arab Emírségek részéről Anwar Gargash elnöki tanácsadó arra figyelmeztetett, hogy Washington és Teherán között továbbra is nehéz átfogó rendezést elérni. Értékelése szerint a háború következményei éveken át érezhetők lehetnek, ami erősebb védelmi képességeket és tartós diplomáciai együttműködést tesz szükségessé.
Kína regionális egyeztetésekkel támogatná a rendezést
Peking szintén folytatta diplomáciai egyeztetéseit. Zhai Jun kínai különmegbízott regionális körútján Ali Bagheri Kani iráni biztonsági tisztviselővel találkozott. A látogatássorozat Ománt és Szaúd-Arábiát is érinti.
Kína azt az álláspontot hangsúlyozta, hogy a közel-keleti konfliktust katonai erővel nem lehet rendezni. A kínai kapcsolatfelvételek a katari, pakisztáni és török egyeztetésekkel párhuzamosan jelzik a diplomáciai megoldást célzó regionális törekvéseket.
A hétfői nyilatkozatok után ugyanakkor Washington és Teherán továbbra is eltérő feltételekkel képzeli el a konfrontáció lezárását. Az amerikai intézkedések visszavonása, az iráni nukleáris program ellenőrzése és a Hormuzi-szoros biztonsága egyaránt olyan kérdés maradt, amelyben a tárgyalásos rendezéshez még közelíteni kell az álláspontokat, írta meg az Iranintl.
