Donald Trump szerint nagyon valószínűtlen, hogy az Egyesült Államok újabb nagyszabású katonai csapást mérjen Iránra, ha Teherán előrelépést tesz a nukleáris programjáról szóló megállapodás és a Hormuzi-szoros újbóli megnyitása felé. A háttérben intenzívebb diplomáciai egyeztetések zajlanak, ám Washington továbbra sem zárja ki a katonai fellépést, és egyelőre áttörésről sem beszél.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap a CNN-nek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy nagyon valószínűtlennek tartja az újabb amerikai katonai támadásokat, amennyiben Irán előrelépést tesz a nukleáris programjáról szóló megállapodás és a Hormuzi-szoros újbóli megnyitása ügyében. A CBS 60 Minutes című műsorában azt is kijelentette, hogy nem törekszik a háború eszkalálására.
A két ország eközben a háttérben egy olyan megállapodásról tárgyal, amely megakadályozhatná a teljes körű háború kiújulását, és megnyithatná az utat a szélesebb körű egyeztetések előtt.
A diplomáciai folyamat ugyanakkor korántsem biztos, hogy eredményre vezet. Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap azt mondta, nem állítaná, hogy a felek áttörés küszöbén állnak. Trump pedig egyértelművé tette, hogy a katonai lehetőség továbbra is napirenden van.
A tárgyalásokról mindkét fél, valamint a közvetítő Katar is kevés részletet hozott nyilvánosságra. A diplomáciai aktivitás azonban az amerikai félidős választásokat követően érezhetően felgyorsult.
A republikánusok választási veresége is hatással lehet a tárgyalásokra
A republikánusok félidős választási kudarcai új politikai szempontot vittek az iráni konfliktus körüli egyeztetésekbe. J. D. Vance alelnök a választások után arról beszélt, hogy a háború is hozzájárulhatott pártja gyenge szerepléséhez.
Trump a 60 Minutes műsorában nem értett egyet Vance értékelésével, ugyanakkor elismerte, hogy a választók nem támogatták a háborút. Az elnök ennek ellenére határozottan megvédte az Irán elleni katonai fellépésről hozott döntését, és azt mondta: ha újra kellene döntenie, ismét igent mondana a támadásra.
Teherán igyekszik kihasználni az amerikai választási eredményeket. Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter vasárnap úgy fogalmazott: „Az amerikai szavazók meghozták a döntésüket. Itt az ideje, hogy a Fehér Ház is döntsön.”
Trump továbbra is magabiztosan beszél az Egyesült Államok katonai fölényéről, Irán pedig többször figyelmeztetett arra, hogy egy újabb támadás esetén földrajzilag is kiterjesztheti a konfliktust.
A nukleáris program és a Hormuzi-szoros a legfőbb vitapont
A tárgyalások egyik központi kérdése Irán nukleáris programja. Trump azt szeretné elérni, hogy Teherán számolja fel atomprogramját, illetve ne rendelkezzen nukleáris fegyver előállításához szükséges képességekkel és fejlett technológiával. Irán ezzel szemben nemzeti szuverenitási kérdésnek tekinti a programot, és hivatalosan azt állítja, hogy annak célja az energiatermelés, nem pedig atomfegyverek előállítása.
A Hormuzi-szoros újbóli megnyitása szintén kulcsfontosságú kérdés. Irán korábban hét előfeltételt szabott a nukleáris tárgyalások újrakezdéséhez és a stratégiai jelentőségű tengeri útvonal megnyitásához. Ezek között szerepel a háború minden fronton történő lezárása és a tengeri blokád feloldása. A teljes követeléslistát nem hozták nyilvánosságra.
A másik érzékeny ügy a több száz kilogrammnyi dúsított urán sorsa, amely a beszámolók szerint Irán területén található. Washington azt szeretné, ha a készletet hígítással vagy egy másik országba szállítással biztonságossá tennék. Egyelőre nem világos, hogy ebben a kérdésben sikerült-e előrelépést elérni.
Teherán gazdasági engedményeket is követel
Irán számára a nukleáris program és a Hormuzi-szoros ellenőrzése mellett a gazdasági korlátozások enyhítése is alapvető fontosságú.
Az amerikai szankciók jelentősen megnehezítik az iráni olaj értékesítését a nemzetközi piacokon, miközben az ország külföldi bankokban tartott, több milliárd dolláros vagyona továbbra is befagyasztva van. Washington a beszámolók szerint mérlegeli a korlátozások enyhítését, ami enyhíthetné az iráni lakosságra nehezedő gazdasági terheket a magas infláció közepette.
Teherán emellett kártérítést követel az Egyesült Államoktól Ali Hamenei legfelsőbb vezető és több magas rangú katonai parancsnok haláláért, akiket az iráni állítások szerint az amerikai és izraeli támadások öltek meg a háború februári kezdetén.
Katar közvetítőként vesz részt a folyamatban, és egy keretmegállapodás tervezetét is továbbítja a felek között. Washington és Teherán egyaránt módosításokat javasol a dokumentumhoz. Trump várhatóan hétfőn Washingtonban találkozik Mohammed bin Abdulrahman al-Thani katari miniszterelnökkel.
A bizalom hiánya akadályozza a megállapodást
A felek egyelőre nem hajlandók érdemben engedni követeléseikből. Marco Rubio külügyminiszter szerint az iráni feltételek egy része elfogadhatatlan, más követelések pedig szerinte irreálisak.
A bizalmatlanságot tovább mélyíti, hogy a konfliktus akkor kezdődött, amikor az Egyesült Államok és Irán között nukleáris tárgyalások folytak. Teherán attól tart, hogy ha lemond a nukleáris programja vagy a Hormuzi-szoros feletti befolyása egy részéről, azzal kiszolgáltatottabbá válik egy esetleges újabb amerikai vagy izraeli támadással szemben.
Trumpnak közben az arab partnerei és Izrael elvárásait is figyelembe kell vennie. Ezek az országok fenyegetésként tekintenek az iráni rendszerre, és ellenzik, hogy Teherán jelentős engedmények nélkül kerüljön ki a konfliktusból.
A regionális helyzetet tovább bonyolítja Irán szövetségeseinek szerepe. A libanoni, iraki és jemeni fegyveres csoportok az elmúlt években az iráni befolyás fontos eszközei voltak. A beszámoló szerint a jemeni húszik szeptemberben elfoglalták a Vörös-tenger egyik stratégiai jelentőségű tengeri útvonalának, a Báb el-Mandeb-szorosnak egy részét, majd fokozták a Szaúd-Arábia elleni támadásaikat, válaszul Rijád jemeni kormánynak nyújtott katonai támogatására.
A teljes körű háború veszélye továbbra sem múlt el
Az elmúlt időszakban ugyan történtek újabb támadások, de mindkét fél igyekezett kisebbíteni azok jelentőségét. Ez akár arra is utalhat, hogy egyik oldal sem akarja veszélybe sodorni a tárgyalásokat.
Egyes sajtóbeszámolók szerint a felek közelebb kerülhettek a megállapodáshoz, a The New York Times pedig arról írt, hogy Irán hajlandó lehet újrakezdeni a nukleáris tárgyalásokat. Ezeket az értesüléseket azonban egyelőre nem erősítették meg független forrásokból.
A háború kiújulásának kockázata mindezek ellenére továbbra is jelentős. Az Egyesült Államok nagy katonai erőket állomásoztat a Közel-Keleten, amelyek Trump döntése esetén újabb támadást indíthatnak. A beszámoló szerint Irán továbbra is támadja a Hormuzi-szoroson áthaladó olaj- és gázszállító hajókat.
Washington akár 20 millió dolláros jutalmat is felajánlott az iráni nukleáris programmal kapcsolatos információkért, emellett munkacsoportot hozott létre annak megakadályozására, hogy Teherán szárazföldi útvonalakon fejlett fegyvereket és más katonai anyagokat szállítson. Ezek az intézkedések arra utalnak, hogy az Egyesült Államok a diplomáciai egyeztetések mellett továbbra is fenntartja a nyomást Iránon.
Az iráni politikai vezetésen belül is lehetnek nézetkülönbségek. A keményvonalas szereplők, akik szerint Irán győztesként került ki a konfliktusból, a republikánusok választási vereségét is felhasználnák arra, hogy nagyobb engedményeket kényszerítsenek ki Washingtontól. Egy esetleges megállapodás ezért az iráni vezetésen belül is ellenállásba ütközhet.
Trump tehát jelezte, hogy kész lehet a diplomáciai rendezésre, de a katonai lehetőséget nem zárta ki. Az sem világos, hogy Irán hajlandó-e elfogadni az amerikai feltételeket. A tárgyalások kimenetele így továbbra is bizonytalan.
