Az izraeli légierő vadászbombázói és légi utántöltő repülőgépei hajtottak végre nagyszabású gyakorlatozást hétfőn, amelynek során egészen az iráni határig hatoltak. Az amerikai és izraeli forrásokra hivatkozó Axios hírportál szerint a szíriai és iraki légtéren át vezető, Izraeltől több mint 1300 kilométerre lévő célpontokat érintő bevetés könnyen végzetes félreszámításhoz vezethetett volna. Mindeközben kiderült: Benjámin Netanjahu korábban egy átfogó csapásmérésre próbálta rávenni Donald Trumpot, a Pentagon pedig fű alatt csökkenteni kezdte közel-keleti katonai jelenlétét.
A hétfői művelet során az izraeli kötelék egy valós iráni támadás útvonalát modellezte: a gépek átszelték Szíriát és Irakot, majd közvetlenül az iráni határ közelében fordultak vissza. Az erődemonstrációra mindössze egy héttel az október 27-i izraeli parlamenti választások előtt került sor, ráadásul pont azon a napon, amikor az ovdai légitámaszponton Benjámin Netanjahu miniszterelnök Pete Hegseth amerikai hadügyminiszterrel egyeztetett. A nyilatkozó tisztviselők szerint a berepülés és a magas szintű találkozó között nem volt közvetlen összefüggés.
Az akcióról a jeruzsálemi vezetés előzetesen értesítette Washingtont. Izrael hivatalos közlése szerint a gyakorlat tisztán elrettentő célokat szolgált, hogy elejét vegyék egy esetleges támadásnak az érzékeny választási időszakban. Bár a berepülés nem volt példa nélküli, az izraeliek pontosan tudták, hogy az iráni légvédelem radarjai érzékelni fogják a közeledő gépeket. Az Axiosnak nyilatkozó több amerikai illetékes úgy véli: a zsidó állam valójában abban reménykedett, hogy Teherán tüzet nyit a kötelékre, ami azonnali ürügyet szolgáltatott volna egy valódi, Irán elleni csapássorozat megindítására.
A hírportál már a múlt héten megszellőztette, hogy Netanjahu október elején kísérletet tett egy újabb, nagyszabású iráni hadművelet tető alá hozására, amelyet még a novemberi amerikai és az októberi izraeli voksolások előtt hajtottak volna végre. Az izraeli kormányfő azzal érvelt Donald Trumpnak, hogy a hírszerzési adatok az iráni atomprogram újjáépítését mutatják. Bár az amerikai elnök eleinte hajlott a katonai opcióra, később meggondolta magát, és elutasította Netanjahu javaslatát.
Az újabb háborút az izraeli katonai csúcsvezetés sem támogatta egyöntetűen. Éjal Zamir vezérkari főnök Dan Caine-nek, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének korábban egyértelművé tette: a konfliktus felmelegítése biztosan iráni válaszcsapást vonna maga után, ami miatt el kellene halasztani a választásokat. Egy neve elhallgatását kérő izraeli tisztviselő szerint Zamir semmilyen olyan indokolatlan katonai akcióra nem adna engedélyt, amely veszélyezteti az október 27-i szavazás lebonyolítását.
Eközben az NBC News arról számolt be, hogy az amerikai hadsereg az elmúlt napokban csendben elkezdte leépíteni a közel-keleti katonai jelenlétét. Két amerikai tisztségviselő és további két bennfentes forrás szerint a katonákat a jordániai, katari és kuvaiti támaszpontokról vonják ki, miközben a külügyminisztérium is csökkentette a régiós diplomáciai képviseletek személyzetét. A hírtelevízió forrásai rámutattak: a mostani csapatkivonás kísértetiesen emlékeztet arra a forgatókönyvre, amely a februárban kirobbant iráni konfliktust megelőzte – írta az MTI.
