Néhány nappal a rijádi nemzetközi repülőtéren végrehajtott, legalább 18 halálos áldozatot és több mint 300 sebesültet követelő támadássorozat előtt Szaúd-Arábia váratlanul beszüntette a lakossági légvédelmi riasztásokat. A hatóságok hivatalosan nem adtak magyarázatot a lépésre, de diplomáciai források szerint a lakossági panaszok és a társadalmi pánik elkerülése állhatott a végzetesnek bizonyuló döntés hátterében.
Szaúd-Arábia néhány nappal a rijádi repülőtéren végrehajtott halálos csapássorozat előtt leállította a küszöbön álló katonai támadásokra figyelmeztető nyilvános riasztásokat. A légicsapások legalább tizennyolc ember halálát és több mint háromszáz megsebesülését okozták.
A kormány nem közölte, miért nem küldtek értesítést a lakosságnak a múlt heti négy rijádi támadást megelőzően.
A riasztások elmaradása rávilágított arra az erőszakhullámra, amely súlyosan aláásta a királyság azon törekvéseit, hogy a nyugalom és a stabilitás képét mutassa saját lakossága és a külvilág felé az Iránnal szövetséges jemeni húszikkal vívott háború során.
A figyelmeztetések hiánya a repülőtéri támadások idején komoly kérdéseket vetett fel Szaúd-Arábia sebezhetőségével, valamint a lakosok és a látogatók védelmére való képességével kapcsolatban – nyilatkozta négy, a régióban tartózkodó nyugati és arab tisztviselő, valamint több politikai elemző.
A lépés egyben a normalitás érzésének fenntartására irányuló erőfeszítéseket is tükrözte – tették hozzá a források.
„A szaúdi kormány két célt szeretne egyszerre elérni: katonai műveletet folytatni, miközben bizalmat ébreszt a lakosságban és a nemzetközi partnerekben” – vélekedett Sultan Alamer, egy Egyesült Államokban élő szaúdi akadémikus, a Közel-Keleti Politikai Tanács kutatóközpontjának vezető munkatársa.
A szaúdi polgári védelem – a belügyminisztérium irányítása alatt működő, a korai figyelmeztető riasztások kiadásáért is felelős nemzeti katasztrófavédelmi, mentési és tűzoltási ügynökség –, valamint a kormányzati sajtóiroda nem reagált azokra az írásbeli megkeresésekre, amelyek a riasztások elmaradásának okait firtatták.
Egyes regionális elemzők szerint a szaúdi vezetés megközelítése a visszájára sülhet el, mivel a tájékoztatás hiánya csak tovább fokozta a bizonytalanságot a királyságban.
Hétfőn a szaúdi polgári védelmi hatóság – szeptember 29. óta először – ismét riasztást adott ki Rijádra és a déli városokra vonatkozóan, potenciális fenyegetésekre figyelmeztetve a lakosságot.
A független beszámolók alapján nem derült ki egyértelműen, hogy a riasztások újbóli bevezetése a repülőtéri támadásokra adott közvetlen reakció volt-e, és a szaúdi kormány sem válaszolt az erre vonatkozó kérdésekre.
Elcsendesülő rendszer
Az amerikai–iráni konfliktus februári kiéleződése óta szinte az összes Perzsa-öböl menti országot érték iráni drón- és rakétatámadások, de az egyes kormányok eltérően kezelték a nyilvános figyelmeztetések kérdését.
Katar belügyminisztériuma például szinte minden incidens előtt mobiltelefonos riasztást adott ki – így a legutóbbi, júliusi támadások során is –, arra kérve a lakosokat, hogy maradjanak zárt térben és távol az ablakoktól.
Szaúd-Arábia májusban kezdte meg a fenyegetésriasztások kiküldését a mobiltelefonokra és a közösségi médiás felületekre egy országos korai figyelmeztető rendszeren keresztül. Ám a múlt hétig egyre sűrűsödő húszi támadások ellenére a rendszer hirtelen elhallgatott.
A múlt heti légicsapások előtti utolsó riasztást szeptember 29-én adták ki a déli fekvésű Najran tartományra a polgári védelem közösségimédia-fiókján közzétett bejegyzések szerint.
A hatóság a szélsőséges időjárási viszonyok, például heves esőzések és áradások esetén továbbra is küldött értesítéseket, legutóbb éppen hétfőn. Egy márciusi kormányrendeletre hivatkozva a lakosságot arra is figyelmeztették – többek között egy hétfői bejegyzésben –, hogy ne osszanak meg képeket, pletykákat vagy információkat az elfogott lövedékekről és a becsapódási helyszínekről.
Hivatalos forrásokból nem lehetett megerősíteni, hogy indult-e bárki ellen büntetőeljárás ilyen információk megosztása miatt, a szaúdi kormányzati sajtóirodák pedig elzárkóztak a válaszadástól.
A múlt heti repülőtéri támadások előtt egy szövetséges nyugati állam diplomatái megkérdezték a szaúdi hatóságokat, miért állították le a rendszert – közölte két, az ügyet közvetlenül ismerő tisztviselő.
A válasz szerint a riasztások túlságosan zavaróak voltak, és sok állampolgár panaszkodott arra, hogy éjszaka felébresztik őket – tették hozzá a források.
Michael Ratney, az Egyesült Államok korábbi szaúd-arábiai nagykövete rámutatott: Rijád megpróbál egyensúlyt teremteni a támadásokkal kapcsolatos nyilvános kommunikáció és a társadalmi zavarok megelőzése között, ám ez a stratégia végül csak fokozta a csapások körüli aggodalmakat.
„A lakossági tájékoztatáshoz való hozzáállásuk a jelenlegi dilemmájukból fakad: kénytelenek reagálni a húszikra, de nem akarják, hogy ez társadalmi pánikhoz vezessen, és a kommunikációjuk ezt a kettősséget tükrözi” – fogalmazott a diplomata.
„Ugyanakkor a közeledő húszi támadásokról szóló riasztások elmaradása pontosan azt az idegességet váltja ki, amelyet megpróbálnak elkerülni.”
Túlterhelt légvédelem
Ali Shihabi, a kormányhoz közel álló szaúdi elemző szerint a királyságnak – akár lesznek korai figyelmeztetések, akár nem – a puszta mérete miatt is komoly nehézséget okoz majd minden stratégiai eszközének megvédése.
„Szaúd-Arábiában túl sok mindent kell biztosítani. Ez egy hatalmas ország rengeteg repülőtérrel, csővezetékkel és olajipari létesítménnyel. Egyszerűen nincs elegendő kapacitás ahhoz, hogy mindent egyszerre megvédjenek; nincs elég Patriot rakétavédelmi rendszer, elfogó vadászgép és rakétaüteg ehhez a feladathoz” – fejtette ki az elemző.
„Szaúd-Arábiának korlátlan igénye van a légvédelemre” – tette hozzá.
A támadások ellenére Rijád hétfőn megrendezett egy nagyszabású nemzetközi konferenciát, bár több jelentős olajipari vállalat visszalépett a részvételtől.
A rijádi Kőolaj Világtanács Energiaügyi Kongresszusán Abdulaziz bin Szalmán, a szaúdi koronaherceg testvére és a királyság energiaügyi minisztere dacos hangot ütött meg. Miközben elismerte a fennálló kockázatokat, leszögezte: Szaúd-Arábia eltökélt abban, hogy az eredeti tervek szerint haladjon tovább gazdasági programjával. Megköszönte a megjelenteknek, hogy Rijádba utaztak, „mert tudják, hogy ez az ország biztonságos”, ugyanakkor figyelmeztetett: „Az itteni összejövetelünk nem jelenti azt, hogy a kockázat teljesen megszűnt.” „Soha nem fogunk lemondani egyetlen esélyről sem, hogy fenntartsuk elkötelezettségünket és megvalósítsuk jövőképünket” – jelentette ki.
Annak ellenére, hogy a hónap folyamán egészen hétfőig nem adtak ki lakossági riasztást, Rijádot megközelítőleg egy tucatszor érte támadás – közölte két nyugati tisztviselő.
Ez idő alatt a királyságban működő nyugati nagykövetségek saját belső rakéta- és drónriasztásokat küldtek a munkatársaiknak – állítja három, az ügyet jól ismerő forrás, amit a megtekintett belső értesítések is megerősítenek.
Ezek a belső figyelmeztetések az amerikai és más nyugati kormányok hírszerzési információinak, valamint a szaúdi hatóságok adatainak ötvözéséből állnak össze – mondta az egyik informátor.
Ilyen jelzéseket küldtek ki a múlt heti első két repülőtéri légicsapás idején is a források szerint.
Hozzátették ugyanakkor, hogy a szombati – a múlt hét legvéresebb incidensének számító – repülőtéri támadás előtt már a nagykövetségek sem kaptak belső figyelmeztetést, de erre nem adtak magyarázatot – írta a Reuters.
