Az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus újabb veszélyes fordulatot vett, miközben a New York-i ENSZ-közgyűlés mellett intenzív diplomáciai egyeztetések zajlanak a háború lezárásának lehetőségéről.
Donald Trump amerikai elnök kedden az ENSZ Közgyűlésén arról beszélt, hogy választás előtt áll: létrejöhet egy olyan megállapodás Iránnal, amely lehetővé teszi az ország újjáépítését, vagy Washington akár az Iráni Iszlám Köztársaság „megsemmisítését” is választhatja. Trump ugyanakkor azt is jelezte, hogy szerinte akár hamarosan megszülethet egy megállapodás.
Teherán elutasította az amerikai elnök kijelentéseit, az iráni fegyveres erők pedig propagandának minősítették Trump szavait. Közleményük szerint az iráni hadsereg készen áll arra, hogy még súlyosabb és kiszámíthatatlanabb csapásokkal válaszoljon az agresszoroknak. A kemény nyilatkozatok ellenére a háttérben folytatódtak a tárgyalások: Steve Witkoff amerikai különmegbízott szerint az Egyesült Államok és Irán kedden hosszú egyeztetéseket folytatott közvetítőkön keresztül az ENSZ-közgyűlés helyszínén. A közvetítők egész nap a két fél között ingáztak, és Witkoff reményét fejezte ki, hogy a megbeszélések eredményesnek bizonyulnak.
A tárgyalások egyik kulcskérdése a Hormuzi-szoros, amely a háború előtt a világ olaj- és gázszállításainak mintegy ötödénél játszott szerepet. Egy magas rangú iráni tisztviselő a Reutersnek azt mondta, hogy Teherán akár hét napon belül újra megnyithatja a szorost a Perzsa-öböl hajóforgalma előtt, amennyiben az Egyesült Államok enyhíti a katonai nyomást és feloldja az iráni kikötők blokádját. Az iráni parlament elnöke ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy országa nem fogja megadni magát, és Washington nem kényszerítheti rá akaratát az iráni népre és fegyveres erőkre.
Közben a Perzsa-öböl arab államai is igyekeznek szerepet vállalni a konfliktus rendezésében. Katar egy olyan közös biztonsági keretrendszer kialakítását javasolta, amely Irán és az arab Öböl-menti államok együttműködését is magában foglalná. A kezdeményezés célja egyebek mellett a térség biztonságának garantálása és az Iránnal fennálló gazdasági kapcsolatok erősítése lehet. A háború azonban közben tovább terjed a régióban: Szaúd-Arábia egyre mélyebben érintett a konfliktusban, miután az Iránhoz kötődő húszi erők előretörtek Jemenben, veszélyeztetve a szaúdi olajexportot is.
Az olajpiacokon kedden némi enyhülést hozott, hogy Szaúd-Arábia újraindította az East-West olajvezeték működését, és a Reuters forrásai szerint hamarosan a Vörös-tengeri Yanbu kikötőjéből is folytathatja az exportot, bár csökkentett mennyiségben. A konfliktus további alakulása ezért nemcsak a térség biztonságára, hanem a nemzetközi energiaárakra és a globális olajpiacokra is jelentős hatással lehet – írja a Reuters.
