Hszi Csin-ping kínai elnök szerdai egyiptomi látogatása során felszólította a közel-keleti országokat, hogy határozottan lépjenek fel a külső beavatkozások ellen, és fontolják meg a régió biztonsági rendjének teljes átalakítását, miközben Peking igyekszik növelni befolyását az Irán elleni amerikai háború közepette.
Hszi négy év után először látogatott a Közel-Keletre, éppen egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államok régióbeli partnerei sorra értékelik újra a stratégiai kapcsolataikat. A hónapokig tartó konfliktusok ugyanis megzavarták a globális kereskedelmet, megrázták a helyi gazdaságokat, és komoly kérdéseket vetettek fel Washington hosszú távú közel-keleti szerepvállalásával kapcsolatban.
Egyiptom – amely maga is az Egyesült Államok egyik legfőbb védelmi partnere, és évente mintegy 1,3 milliárd dolláros katonai segélyt kap Washingtontól – az elmúlt években folyamatosan és tudatosan bővítette gazdasági és katonai együttműködését Kínával.
A Hszinhua kínai állami hírügynökség jelentése szerint miután Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnök katonai tiszteletadással fogadta Kairóban, Hszi Csin-ping kijelentette: a régió országainak „saját sorsuk urainak” kell lenniük, és egy új regionális „biztonsági architektúra” kiépítésére kell törekedniük. A kínai elnök hozzátette, hogy országa kész együttműködni a regionális államokkal a hajózási útvonalak védelme érdekében. Ez a kérdés különösen azóta vált kritikussá, hogy a fegyveres konfliktusok súlyosan megzavarták a forgalmat a Hormuzi-szorosban és a Bab al-Mandeb-szorosban.
A vezetők megállapodtak a biztonsági együttműködés és a terrorizmus elleni küzdelem koordinációjának elmélyítésében is – közölte a Hszinhua. A közös nyilatkozat szerint a két fél abban is megegyezett, hogy bővítik az együttműködést az adatközpontok, a félvezetők és a kritikus fémek ellátási láncai terén, valamint megerősítik egymás valutáinak használatát a kétoldalú kereskedelemben és a beruházásokban.
„Stratégiai egyensúly”
Egyiptom számára a Kínával való szorosabb kapcsolat tökéletesen illeszkedik a nemzetközi partnerek diverzifikálására irányuló szélesebb körű törekvésekhez. A látogatás előtt megjelent cikkében Szíszi elnök úgy fogalmazott, hogy Egyiptom a „stratégiai egyensúly” politikáját folytatja a fokozódó globális rivalizálás idején.
„Egyiptom szélesíteni akarja kapcsolatait a világ nagyhatalmaival, köztük Kínával is” – nyilatkozta Ajman Zaineldine volt egyiptomi diplomata. „Tehát a két fél víziója most találkozott.”
Kína számára Egyiptom a regionális befolyása és stratégiai elhelyezkedése miatt kulcsfontosságú partner, hiszen Peking egyre szélesebb gazdasági szerepvállalásra törekszik, és nyíltan megpróbálja visszaszorítani az Egyesült Államok befolyását a térségben.
„Egyiptom rendkívül értékes ország Peking számára: hatalmas belföldi piaca kiváló befektetési lehetőségeket kínál, emellett jelentős diplomáciai súllyal bír a régióban – beleértve a palesztin kérdést is –, és közvetlen hidat jelent Afrika felé” – magyarázta H. A. Hellyer, a Royal United Services Institute agytröszt kutatója.
Az erősödő katonai kapcsolatok egyértelmű jele volt a múlt hónapban megrendezett, „Civilizáció Sasai” elnevezésű egyiptomi–kínai hadgyakorlat is. Ennek során egy ritka, szimulált légiharcot is végrehajtottak, amelyben kínai gyártmányú J–16-os vadászgépek és francia gyártmányú Rafale repülőgépek vettek részt.
A kínai elnök látogatását övező diplomáciai lelkesedés napok óta nyilvánvaló az egyiptomi fővárosban: az utcákat kínai zászlók és a két nemzet ikonikus jelképeit (az egyiptomi Szfinxet és a kínai nagy falat) ábrázoló plakátok díszítik.
Bővülő gazdasági kapcsolatok
A Szuezi-csatornának otthont adó, több mint 110 millió lakosú Egyiptom hatalmas felvevőpiac Kína számára: a kairói vezetés csak az idei év első felében mintegy 10 milliárd dollár értékben importált kínai árukat.
A kínai befektetések azóta növekednek rohamtempóban, hogy Szíszi 2014-ben Kínába látogatott, és aláírta a két ország közötti stratégiai partnerségi megállapodást. A kínai vállalatok azóta dollármilliárdokat fektettek be egyiptomi konténerkikötőkbe, zöldhidrogén-projektekbe, valamint vascsöveket, autógumikat és műholdakat gyártó létesítményekbe.
Az egyiptomi kabinet tájékoztatása szerint a Szuezi-csatorna gazdasági övezete eddig mintegy 4 milliárd dollárnyi kínai befektetést vonzott. Szerdán az egyiptomi hatóságok bejelentették, hogy tovább bővítik az övezetben található, kínai fejlesztésű ipari területet, a kínai ZC Rubber Group pedig előzetes megállapodást írt alá egy új, 500 millió dolláros gumiabroncsgyártó komplexum felépítésének tanulmányozásáról – írta a Reuters.
