Irán „pusztító” válasszal fenyegette meg az Egyesült Államokat arra az esetre, ha Washington tovább fokozza a nyomást Teheránra. Az amerikai kormány minden eddiginél szigorúbb pénzügyi intézkedéseket helyezett kilátásba, miközben az iráni gazdaság egyik legfontosabb bevételi forrását, az olajexportot is igyekszik visszaszorítani. A növekvő feszültség a Hormuzi-szoros hajóforgalmára és a világpiaci energiaárakra is hatással lehet.
Ali Abdollahi vezérőrnagy, az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke pénteken azt közölte, hogy országa felkészült minden újabb fenyegetésre. Szavai szerint az iráni haderő szárazföldön, tengeren, a levegőben, a légvédelemben és a kibertérben egyaránt képes válaszlépésekre.
– Irán fegyveres erői zúzó, büntető és pusztító válaszokat adnak az ellenség új fenyegetéseire – idézte Abdollahit az iráni média.
A kemény hangú figyelmeztetés előzménye, hogy Washington újabb gazdasági nyomásgyakorlásra készül. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőre ígért részletes tájékoztatást az Iránnal szemben tervezett intézkedésekről. Donald Trump amerikai elnök korábban azokat az országokat is gazdasági következményekkel fenyegette, amelyek továbbra is pénzügyi vagy kereskedelmi „mentőövet” biztosítanak Teheránnak.
Bessent ennél is tovább ment: a CNBC-nek arról beszélt, hogy az Egyesült Államok a lehető legerősebb gazdasági nyomást kívánja gyakorolni Iránra. Az amerikai pénzügyminiszter a júliusban ismét bevezetett tengeri blokádot és a tervezett szankciókat „kettős ütésnek” nevezte.
Teherán szerint Washington azért helyezi át a hangsúlyt a gazdasági eszközökre, mert katonai úton nem tudta elérni céljait. Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke iraki látogatásán úgy fogalmazott, hogy országa felkészül az újabb büntetőintézkedések kivédésére. Az Egyesült Államokat és Izraelt gazdasági, illetve „kognitív hadviseléssel” vádolta.
Az iráni külügyminisztérium ugyancsak azt közölte, hogy az újabb amerikai szankciók nem változtatnak Teherán álláspontján, és nem ingatják meg az országot függetlenségének, méltóságának és szuverenitásának védelmében.
A helyzetet különösen veszélyessé teszi a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság. A világ egyik legfontosabb tengeri olajszállítási útvonalán a háború előtt naponta több mint 130 teherhajó haladt át. A Reuters által ismertetett Kpler-adatok szerint csütörtökön már mindössze hét teherhajó kelt át a szoroson, feleannyi, mint egy nappal korábban.
A Hormuzi-szoros stratégiai jelentőségét nehéz túlbecsülni: a konfliktus előtt a világ tengeri úton kereskedett olajának mintegy ötöde ezen az útvonalon haladt keresztül. A forgalom tartós visszaesése ezért nemcsak a térség országait, hanem a nemzetközi energiapiacot is érzékenyen érintheti.
Az Egyesült Államok és Irán áprilisban, majd júniusban is tűzszüneti megállapodást jelentett be, ám egyik egyezség sem bizonyult tartósnak. A közel fél éve zajló konfliktusban több ezer ember vesztette életét, a harcok pedig az Öböl térségének más országait is érintették.
Bessent szerint ugyanakkor a gazdasági nyomás fokozása nem feltétlenül jár együtt az olajárak újabb jelentős emelkedésével. Érvelése szerint a maximális pénzügyi nyomás csökkentheti egy nagyszabású katonai összecsapás újbóli fellángolásának esélyét. Az olajár pénteken valamelyest mérséklődött, a piac azonban továbbra is érzékenyen reagál az amerikai–iráni konfliktus minden fejleményére.
Washington egyik legfontosabb célpontja az iráni olaj Kínába irányuló exportja lehet. A Kpler 2025-ös adatai szerint Kína vásárolta meg a tengeren szállított iráni kőolaj több mint 80 százalékát. Kereskedelmi források szerint ugyanakkor a kínai vevőknek kínált iráni nyersolaj mennyisége már csökkent, miután az Egyesült Államok július közepén ismét blokád alá vont iráni kikötőket.
Bessent szerint Kínának saját energiaellátási érdekei miatt is megfontolandó lenne együttműködnie Washingtonnal. Peking ezzel szemben elutasította a nyomásgyakorlás politikáját. Kína washingtoni nagykövetsége szerint a szankciók nem jelentenek megoldást, ezért a konfliktus rendezéséhez diplomáciai eszközökre lenne szükség.
Irán számára az újabb gazdasági szigorítás különösen érzékeny időpontban érkezhet. Az ország az 1979-es iszlám forradalom óta hosszabb-rövidebb megszakításokkal szankciók alatt áll, miközben jelenleg magas inflációval, gyengülő fizetőeszközzel, energiahiánnyal és megrongálódott infrastruktúrával is küzd.
Maszúd Peszeskján iráni elnök szerint országa egy újabb támadásra határozott választ adna, ugyanakkor ismét a háború lezárását sürgette. A következő fontos fordulópont hétfőn jöhet, amikor az amerikai pénzügyminiszter várhatóan részletesen ismerteti a Teherán elleni új gazdasági intézkedéseket.
A tét jóval túlmutat Irán gazdaságán. Ha Washington valóban megpróbálja elvágni Teherán legfontosabb kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatait, az válaszlépések sorát indíthatja el, amelyek a Perzsa-öböl energiatermelését, a Hormuzi-szoros hajóforgalmát és végső soron a világpiaci energiaárakat is érinthetik.
Forrás: Reuters
