Éveken át Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök washingtoni látogatásai – amikor Donald Trump amerikai elnökkel találkozott – szinte mindig ugyanazt a jól bevált forgatókönyvet követték: ünnepélyes fogadtatás, meleg kézfogások és közös nyilatkozatok az izraeli–amerikai szövetség szilárdságáról.
Az elmúlt hónapokban azonban jelentősen megváltozott a két vezető kapcsolata. Az Irán elleni háború kezdetén tapasztalt szoros együttműködés és kölcsönös támogatás helyét egyre inkább Trump éles kritikái vették át, amelyek már az egyik legfontosabb nemzetközi partnerét, Netanjahut is érintették.
Netanjahu mostani washingtoni útja már a hetedik látogatása Trump második elnöki ciklusa alatt, ami több, mint bármely más külföldi vezető esetében. Ezúttal azonban nem ünnepelt szövetségesként érkezik, hanem olyan politikusként, akinek saját hazájában is komoly kihívásokkal kell szembenéznie, és megpróbálja helyreállítani a láthatóan feszültebbé vált kapcsolatot.
Netanjahu hetek óta próbált találkozót elérni Trumppal
Egy amerikai kormányzati tisztviselő és egy izraeli forrás szerint Netanjahu már hetek óta azon dolgozott, hogy meghívást kapjon a Fehér Házba. A találkozó célja az iráni háború eredményeinek áttekintése, valamint annak hangsúlyozása, hogy Washington ne tegyen olyan diplomáciai engedményeket Teheránnak, amelyeket Izrael veszélyesnek tart.
Trump azonban kezdetben nem támogatta a találkozó létrejöttét. Egy amerikai tisztviselő szerint a Fehér Házban többen is elégedetlenek voltak azzal, hogy Izrael a sajtón keresztül próbált nyomást gyakorolni a találkozó megszervezésére.
„Úgy tűnt, mindenáron el akarták érni, hogy létrejöjjön a megbeszélés” – mondta a forrás.
Lindsey Graham amerikai szenátor temetése végül lehetőséget adott egy személyes találkozóra, bár az várhatóan háttérbe szorul a hivatalos washingtoni program mellett.
Egy magas rangú amerikai tisztviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Trump továbbra is szoros kapcsolatot ápol Netanjahuval.
„Izraelnek nincs nagyobb barátja Donald Trump elnöknél” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte az Egyesült Államok és Izrael közös fellépése nagyobb biztonságot teremtett, mivel gyengítette Irán nukleáris ambícióit.
A két vezető legutóbb februárban találkozott, amikor megalapozták az Irán elleni későbbi katonai együttműködést.A háború első szakasza az amerikai–izraeli katonai koordináció egyik leglátványosabb példája volt, amelyet mind Trump, mind Netanjahu sikerként értékelt.
A konfliktus elhúzódásával azonban egyre világosabbá váltak a különbségek közöttük:
Netanjahu folytatni akarta a katonai nyomást Iránon;
Trump inkább a konfliktus lezárását és a diplomáciai kilépést kereste.
Egy amerikai tisztviselő szerint Trumpot korábban arról győzték meg, hogy a konfliktus rövid ideig tart majd. Amikor azonban a háború nem hozta meg az Iránnal szembeni gyors áttörést, az elnök egyre elégedetlenebb lett.
A forrás szerint Trump magánbeszélgetésekben dühének is hangot adott amiatt, hogy a háború nem úgy alakult, ahogyan azt eredetileg elképzelte.
Egy izraeli forrás szerint Netanjahu új információkat kíván bemutatni Trumpnak Irán nukleáris programjának, katonai képességeinek és rakétaprogramjának újjáépítéséről.
Izrael álláspontja szerint Teherán továbbra sem mondott le arról a céljáról, hogy nukleáris fegyverhez jusson, ezért Jeruzsálem szerint veszélyes lenne egy olyan ideiglenes megállapodás, amely lehetőséget ad Iránnak a megerősödésre.
Ugyanakkor Netanjahu igyekszik elkerülni azt a képet, hogy Washingtonba azért érkezett, hogy újabb háborúba próbálja bevonni Trumpot. Izrael célját úgy kívánja bemutatni, hogy az Irán nukleáris fegyverhez jutásának megakadályozása, nem pedig feltétlenül a katonai műveletek folytatása. A nézeteltérések nem csak Irán kérdésére korlátozódnak.
Trump korábban bírálta Izraelt a libanoni Hezbollah elleni műveletek miatt, amelyek szerinte veszélyeztették a tűzszünetet. Az Axios beszámolója szerint egy júniusi telefonbeszélgetés során Trump azt mondta Netanjahunak:
„Most mindenki gyűlöl téged… mindenki gyűlöli Izraelt emiatt.”
Izrael végül elfogadott egy háromoldalú megállapodást Libanonnal, de nem hajlandó teljesen kivonulni Dél-Libanonból addig, amíg a Hezbollah lefegyverzését nem látja biztosítottnak.
Netanjahu állítólag ellenzi azt az amerikai elképzelést, amely szerint az izraeli erőknek ki kellene vonulniuk libanoni, gázai és szíriai pozícióikból.
Új viták: Törökország és Szaúd-Arábia
A két vezető tárgyalásain újabb érzékeny kérdések is napirendre kerülnek.
Az egyik ilyen Trump terve, hogy fejlett F–35-ös vadászgépeket adjon el Törökországnak. Izrael attól tart, hogy ez veszélyeztetheti katonai fölényét a térségben.
A másik kérdés az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia közötti polgári nukleáris együttműködés. Izrael szerint ez akár regionális nukleáris fegyverkezési versenyt is elindíthat.
Trump korábban kijelentette, hogy a szaúdi megállapodást Izrael és Szaúd-Arábia diplomáciai normalizációjához, valamint az Ábrahám-egyezmények bővítéséhez köti, Rijád azonban ezt hivatalosan nem erősítette meg.
Amikor Trumpot a Törökországnak szánt F–35-ös eladásokról kérdezték, azt mondta, hogy senki nem szabhat neki feltételeket.
„Én döntök ezekről az eladásokról” – mondta, miközben Törökországot „nagyszerű szövetségesnek” nevezte.
Netanjahu biztonsági garanciákat akar
Az izraeli forrás szerint Netanjahu garanciákat szeretne kapni arra, hogy:
a Törökországnak történő fegyvereladások;
valamint a Szaúd-Arábiával kötendő nukleáris együttműködés nem veszélyeztetik Izrael katonai fölényét.
Emellett előrelépést szeretne elérni egy új, hosszú távú amerikai–izraeli védelmi megállapodás ügyében is, amely felválthatná az Obama-korszakban kötött, hamarosan lejáró egyezményt.
Egy izraeli forrás szerint Netanjahu most már a háborús időszakon túlmutató eredményeket szeretne elérni:
„A háború után biztonsági megállapodást, esetleg szaúdi normalizációt akar, és olyan eredményeket szeretne, amelyeket a választások előtt is fel tud használni.”
Nagy a tét Netanjahu számára
Netanjahu számára politikailag különösen fontos a Trump-kapcsolat fenntartása. A közvélemény-kutatások szerint jelenleg nincs biztos többsége egy újabb választási győzelemhez, és Trump támogatása régóta egyik legfontosabb politikai erőforrása.
A találkozó különlegessége, hogy egyelőre nem terveznek hagyományos nyilvános fotózást a két vezető között.
Februári találkozójukat szintén zárt körben tartották a katonai tervezés érzékenysége miatt.
A mostani visszafogottság azonban kétféleképpen értelmezhető: jelezheti egy újabb iráni katonai fellépés előkészítését – vagy éppen a következő tűzszünet körüli feszültségeket - írja a CNN.
