Források szerint tájékozódási megbeszélésekre került sor Irán belügyminiszterének, Eskandar Momeninek ezen a héten tett iszlámábádi látogatása során – ez volt a második látogatása az elmúlt 10 napban.
A pakisztáni kormány közleményei szerint Momeni, akit az iráni Forradalmi Gárdához közel állónak tartanak, ezen a héten találkozott pakisztáni kormányvezetőkkel és Asim Munir hadseregfőnökkel.
A Hormuzi-szoros lezárása Kínát is sújtja
Pakisztán egyre bonyolultabb helyzetbe került, mint potenciális jövőbeli közvetítő. A hét elején Jemenben az Irán által támogatott húszi mozgalom tengeri blokádot hirdetett Szaúd-Arábia ellen, amely Iszlámábád közeli szövetségese, és tavaly kölcsönös védelmi szerződést írt alá Pakisztánnal.
Pakisztán a szaúdi pénzügyi támogatásra szorul, Iszlámábád pedig határozottan elítélte a húszi támadásokat Szaúd-Arábia ellen. Az iráni érvekkel szembeni túlzott fogékonyság veszélybe sodorhatja Rijádot.
Iszlámábád azonban hasonlóan függ Pekingtől, amely szintén Iszlámábád kulcsfontosságú pénzügyi támogatója, és amelynek gazdasági érdekei fűződnek ahhoz, hogy diplomáciai megoldást találjanak a kulcsfontosságú közel-keleti kereskedelmi útvonalak újranyitására.
Pakisztán külügyminisztere, Ishaq Dar szintén megvitatta az új közel-keleti erőfeszítéseket kínai tisztviselőkkel, amikor a múlt héten Kínába látogatott – közölték mindhárom pakisztáni forrás. Névtelenséget kérve nyilatkoztak, mivel nem voltak felhatalmazva a kérdés nyilvános megvitatására.
„A kínaiak elégedetlenek, mert Irán más Perzsa-öböl menti államok elleni támadásai és a Hormuzi-szoros lezárása sérti az érdekeiket” – mondta egy pakisztáni kormánytisztviselő. A Vörös-tengeren bekövetkező zavarok egy másik kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalat is érintenének, amelyre Peking támaszkodik.
Dar és a pakisztáni hadsereg PR-osztálya nem reagált a megkeresésre.
A kínai külügyminisztérium egy közleményben kijelentette, hogy „Kína támogatja Pakisztán és más felek közvetítési erőfeszítéseit”.
Hozzátette, hogy Kína továbbra is „aktív szerepet fog játszani a béke és a nyugalom mielőbbi helyreállításában a közel-keleti-öböl menti térségben”.
Peking Irán legnagyobb kereskedelmi partnere és az exportált nyersolaj elsődleges vásárlója a Teheránnal szembeni nemzetközi szankciók ellenére, és jelentős árengedményt kap az energiaforrásra.
Az évek során Kína fokozta Irán biztonságának támogatását kettős felhasználású alkatrészek, chipberendezések és műholdas navigációs rendszerek révén, annak ellenére, hogy Kína a háború kezdete óta nem nyújtott nyílt katonai segítséget Iránnak.
Peking következetesen támogatta Pakisztán közvetítői erőfeszítéseit, és márciusban különmegbízottat küldött egy ingajáratos diplomáciai körút vezetésére a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Irán júniusban egyetértési megállapodást írt alá a háború befejezése felé, Pakisztán és Katar közvetítésével. A megállapodás célja az volt, hogy 60 napos időszakot biztosítson egy állandó megállapodásról szóló tárgyalásokra.
A közvetett tárgyalások azonban nem vezettek előrelépéshez. Mindkét fél egymást hibáztatta a jogsértésekért, és a konfliktus újra kiújult.
A húszik csütörtökön bejelentették, hogy két szaúdi olajszállító tartályhajót támadtak meg a tengeri blokád részeként, ami azzal fenyeget, hogy egy második szűk keresztmetszetet hoz létre a globális olajellátás számára a Hormuzi-szoros szinte teljes lezárása mellett.
Az eszkaláció mind a tétet, mind az akadályokat megemelte Pakisztán legújabb diplomáciai erőfeszítései előtt.
Egy pakisztáni tisztviselő szerint a Szaúd-Arábia és más Perzsa-öböl menti országok elleni támadások leállítása mostantól „előfeltétele lenne a tárgyalások folytatásának”.
Ez egy olyan üzenet, amelyet Pakisztán továbbított Iránnak – tette hozzá a tisztviselő – írta a Reuters.
