Közel-Kelet
Csökkennek a remények az iráni békemegállapodásra
A felek között továbbra is mélyek az ellentétek
Irán a háború teljes lezárását sürgette minden fronton, beleértve Libanont is, ahol az Egyesült Államok szövetségesének számító Izrael az Irán által támogatott Hezbollah fegyvereseivel harcol. Teherán emellett hangsúlyozta a Hormuzi-szoros feletti szuverenitását, háborús kártérítést követelt, valamint többek között az amerikai tengeri blokád feloldását is kérte.
Donald Trump közölte, hogy Irán válasza veszélybe sodorhatja az április 7-én bejelentett tűzszünetet. „Jelenleg a leggyengébbnek nevezném, miután elolvastam azt a szemetet, amit küldtek nekünk. Még be sem fejeztem az olvasását” – mondta az újságíróknak, hozzátéve, hogy többször is kilátásba helyezte a tűzszünet megszüntetését.
Az Egyesült Államok a harcok beszüntetését javasolta, mielőtt tárgyalások indulnának a vitás kérdésekről, köztük Irán nukleáris programjáról.
A Brent nyersolaj ára kedden tovább emelkedett, közel 108 dollár/hordós szintre, miután a konfliktus gyakorlatilag megbénította a Hormuzi-szorost. A háború kitörése előtt ezen a keskeny tengeri útvonalon haladt át a világ olaj- és LNG-szállítmányainak mintegy ötöde, így a háború egyik legfontosabb stratégiai pontjává vált – írja a Reuters.
A forgalom visszaesése miatt az olajexport is csökkent, az OPEC termelése pedig áprilisban több mint húsz éve a legalacsonyabb szintre esett.
Kuvait közben bejelentette, hogy négy, az iráni Forradalmi Gárdához köthető személyt tartóztattak le, akik állítólag tengeri úton próbáltak bejutni az országba. Irán nem reagált azonnal a vádakra.
Az iráni vezetés továbbra is határozottan elutasítja az amerikai nyomást. A Fars hírügynökség szerint az Iszlám Forradalmi Gárda egyik vezetője kijelentette, hogy a Hormuzi-szorost új értelmezés szerint „kiterjesztett hadműveleti térként” kezelik.
Egy parlamenti szóvivő pedig azt mondta, hogy Irán akár 90%-os tisztaságú uránt is képes lenne előállítani – ez már fegyvergyártási szintnek számít –, ha újabb támadás érné az országot.
Az Egyesült Államok közben új szankciókat vezetett be Irán ellen, amelyek célja az olajexport Kínába irányuló csatornáinak blokkolása és a katonai, valamint nukleáris program finanszírozásának visszafogása. Figyelmeztették a bankokat is a korlátozások megkerülésének következményeire.
Trump várhatóan Pekingbe is ellátogat, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel az iráni helyzetről is tárgyal.
A Hormuzi-szoros forgalma drasztikusan visszaesett: a jelentések szerint egy héten mindössze néhány olajszállító tanker haladt át rajta, sok hajó pedig kikapcsolta követőrendszereit az esetleges támadások elkerülése érdekében.
Az Egyesült Államokban a háború egyre népszerűtlenebb, különösen az üzemanyagárak emelkedése miatt, és a közvélemény nagy része szerint a kormány nem kommunikálta egyértelműen a konfliktus okait.
Trump közben azt ígérte, hogy az üzemanyagárak jelentősen csökkenni fognak, amint a háborús helyzet rendeződik Iránnal.
A nemzetközi közösség megosztott: egyes országok a Hormuzi-szoros újranyitását sürgetik, míg a NATO-szövetségesek katonai beavatkozás nélkül nem kívánnak részt venni a műveletekben.
