Szétesőben az iráni vezetés?

Teheráni döntéshozatalhoz közel álló források szerint Maszúd Pezeskján élesen bírálta az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) lépéseit, amelyeket Ahmad Vahidi vezetéséhez kötnek. Az elnök az Egyesült Arab Emírségek elleni rakéta- és dróntámadásokat „teljesen felelőtlennek” nevezte, és úgy véli, hogy azok a kormány tudta vagy koordinációja nélkül történtek.

Pezeskján állítólag „őrültségnek” tartja, hogy az IRGC tovább élezné a feszültséget a térségben, és arra figyelmeztetett, hogy ez súlyos, akár visszafordíthatatlan következményekhez vezethet.

A helyzet eszkalálódása és a háborús kockázatok növekedése miatt az elnök sürgős egyeztetést kért Mojtaba Khamenei-val, hogy a katonai vezetést a Perzsa-öböl menti országok elleni további támadások leállítására és a további eszkaláció megakadályozására ösztönözze.

Várhatóan azzal fog érvelni, hogy azonnali diplomáciai lépésekre van szükség, mivel már csak szűk idő áll rendelkezésre a tűzszünet megmentésére, és fontos jelezni a nemzetközi közvetítők felé, hogy Teherán kész a tárgyalások folytatására - írja az Iranintl.

A tengeri helyzetet illetően a beszámolók ellentmondásosak. Az amerikai tisztviselők szerint a kereskedelmi hajóforgalom zavartalan, és az iráni fenyegetéseket sikerült kezelni. Ezzel szemben az IRGC tagadja, hogy akadálytalan áthaladás történt volna, és arra figyelmeztet, hogy a „szabályokat megsértő hajókat” megállítják. Az iráni média viszont arról számolt be, hogy egyes hajók visszafordulásra kényszerültek.

Donald Trump korábban nem jelentett be tűzszüneti megsértést, inkább úgy fogalmazott, hogy „nem voltak heves tűzharcok”, és a hajóforgalom továbbra is zajlik.

Irán hatalmi struktúrájában a legfontosabb biztonsági és katonai döntések végső soron a legfelsőbb szinteken, több intézmény együttműködésével születnek, ami különösen jelentőssé teszi az elnök beavatkozási kísérletét.

Pezeskjánhoz közel álló források szerint az elnök komolyan tart egy esetleges nemzetközi válaszlépéstől, és úgy véli, az ország nem lenne felkészülve egy újabb, teljes körű konfliktusra.

Figyelmeztetett arra is, hogy a folyamatos, egyoldalú katonai akciók súlyos amerikai megtorlást válthatnak ki, különösen a stratégiai energia- és gazdasági infrastruktúra ellen, ami akár széles körű pusztításhoz és gazdasági összeomláshoz vezethet.

Elemzők szerint a kialakult patthelyzet egyik legnagyobb kockázata, hogy a megosztott katonai és politikai döntéshozatal „önjáró eszkalációhoz” vezethet, ami tovább növelheti a válság eszkalációjának veszélyét.