Teherán dicséri Moszkvát

Oroszország és Irán kapcsolata nem egy mély szövetségen, hanem egy hideg, tranzakciós érdekviszonyon alapul, ahol Moszkva csak addig segít, amíg az nem veszélyezteti saját biztonságát?

A egyik az interjúban Nematollah Izadi, Irán első oroszországi nagykövete nyíltan bírálta Oroszország tétlenségét.

„Moszkvának elkerülhetetlenül felelnie kell a történelem előtt ezért a hallgatásért” – mondta.

Egyes források szerint a színfalak mögött valószínűleg zajlott támogatás – például hírszerzési adatok és kibertechnológia átadása –, de ezek célja kizárólag az amerikai erők lekötése volt, nem Irán győzelme.

„Sajnos véleményem szerint az oroszok nem voltak olyan aktívak ebben a háborúban, mint amilyennek kellett volna lenniük, annak ellenére, hogy megvan – és meg is volt – a képességük arra, hogy cselekedjenek, és esetleg intézkedéseket is hozzanak a háború megakadályozására” – mondta.

De az amerikai–iráni konfliktusokban az orosz „segítség” azért maradhatott el a nyílt színen, mert a Kremlnek nem érdeke egy közvetlen háború az USA-val, ráadásul a közel-keleti arab partnereivel és Izraellel való viszonyát sem akarja feláldozni Teheránért.

Közben Abbász Araghcsi külügyminiszter ezen a héten Oroszországba utazott, ahol találkozott Vlagyimir Putyin elnökkel, és a két ország közötti kapcsolatokat „a legmagasabb szintű stratégiai partnerségnek” nevezte.

A Kreml később azt közölte, hogy Putyin telefonon tárgyalt az iráni tűzszünetről Donald Trump amerikai elnökkel, és támogatta annak meghosszabbítását, hogy teret engedjen a tárgyalásoknak.

Oroszország hivatalosan elítélte az Irán elleni amerikai és izraeli támadásokat, mint „provokálatlan fegyveres agressziót” és „a diplomácia elárulását”.

Szakértők szerint „Oroszország tehát nem elfelejtett segíteni, hanem tudatosan maradt a pálya szélén: számára a legideálisabb állapot egy meggyengült Amerika és egy tőle függő Irán.”