Egyhamar nem talál magára a világgazdaság

A harcok során súlyos károk érték a Perzsa-öböl térségének infrastruktúráját: LNG-terminálok, repülőterek és olajlétesítmények estek ki, miközben a Hormuzi-szoros lezárása kulcsfontosságú szállítási útvonalakat vágott el. Ennek hatására az olajárak néhány hét alatt több mint 50 százalékkal emelkedtek, és az üzemanyagok ára még gyorsabban nőtt.

A piacok hangulata jelentősen romlott. Elemzők szerint a befektetők már nem a deeszkaláció esélyét árazzák, hanem a további eszkaláció kockázatát. Ez tartós volatilitást és lefelé mutató kockázatokat jelent a globális részvénypiacokon.

Iránon belül is jelentős változások zajlanak: a beszámolók szerint az elit Forradalmi Gárda egyre nagyobb befolyást szerez, miközben a politikai vezetésen belül ellentmondásos jelzések érkeznek a tárgyalási hajlandóságról. A katonai műveletek ezzel párhuzamosan folytatódnak, az amerikai és izraeli csapások infrastruktúrát és stratégiai célpontokat érnek.

A konfliktus regionális hatásai is egyre szélesebbek. Katarban a világ legnagyobb LNG-exporttermináljának működése részben leállt, míg az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben ipari termelés esett vissza. Szaúd-Arábiában és Kuvaitban dróntámadások miatt finomítók álltak le.

Energetikai elemzők szerint a károk helyreállítása akár 25 milliárd dollárba is kerülhet, és egyes létesítmények évekig kieshetnek. A Hormuzi-szoros lezárása különösen súlyos következményekkel jár, mivel normál esetben a világ tengeri olaj- és LNG-szállításainak mintegy ötöde halad át rajta.

A konfliktus kimenetele továbbra is bizonytalan. A piacok és a geopolitikai elemzők egyaránt arra számítanak, hogy még egy gyors lezárás esetén is hosszú távú hatásokkal kell számolni – az ellátási láncok, az árak és a befektetői bizalom terén egyaránt.