Így hajtja fel az iráni konfliktus az olajárakat

A Perzsa-öblöt az Ománi-öböllel összekötő Hormuzi-szoros stratégiai jelentősége óriási: a világ egyik legfontosabb kőolaj- és gázexporti útvonala, amelyen keresztül a globális tengeri olajszállítás akár ötöde is áthalad. Nem véletlen, hogy amikor a térségben katonai feszültség robban ki, az azonnal hatással van a világpiacokra. A brit The Guardian beszámolója szerint az elmúlt hetekben a hajóforgalom jelentősen lelassult, a befektetők pedig már most komoly kockázati felárat építettek be az árakba.

A Hormuzi-szoros stratégiai jelentősége

A Reuters által megszólaltatott Giovanni Staunovo, az UBS elemzője szerint „ha a Hormuzi-szoros forgalma tartósan akadályozott marad, az olajár rövid időn belül három számjegyű tartományba kerülhet”.

A szakértő arra figyelmeztetett, hogy már a részleges fennakadások is elegendők ahhoz, hogy a piacon szűkösség alakuljon ki, amit a tőzsdei jegyzések gyorsan lekövetnek.

A piaci bizonytalanság tehát nem pusztán pszichológiai tényező. Ha az exportáló országok nem tudják eljuttatni nyersanyagukat a világpiacra, a kínálat szűkül, miközben a kereslet rövid távon alig változik.

Ez a helyzet árrobbanást idézhet elő, amely nemcsak a benzinkutakon, hanem a szállítási és termelési költségeken keresztül a teljes gazdaságban érezhetővé válik - írja a Mandiner.

Magyarország: közvetett, de elkerülhetetlen hatások

Magyarország nem közvetlenül a Közel-Keletről fedezi teljes olajszükségletét, ám a hazai piac sem függetlenítheti magát a világpiaci áraktól. Az olaj globális árucikk, amelynek jegyzései meghatározzák az európai – így a magyar – árképzést is.

A legnagyobb hazai energetikai vállalat, a MOL ellátási struktúrája ugyan diverzifikált, de a nemzetközi árrobbanás hatását nem tudja kivédeni. A drágább nyersanyag és a megnövekedett kockázati prémium a finomítói árakban, majd a hazai töltőállomásokon is megjelenhet.

Az Energy Aspects egyik elemzője úgy fogalmazott:

„A piac jelenleg nem a tényleges hiányt, hanem a bizonytalanságot árazza. De ha a tankerek hosszú távon, heteken át nem tudnak áthaladni, az már valódi kínálati problémát jelent.”

Ez a megállapítás különösen fontos Magyarország szempontjából is: ha a globális kínálat ténylegesen szűkül, az az importköltségeken keresztül hazánkban is drágulást okozhat.

Az üzemanyagárak alakulását ráadásul a forint árfolyama is befolyásolja. Amennyiben a nemzetközi olajár-emelkedés gyengébb hazai fizetőeszközzel párosulna, a drágulás a kutakon még hangsúlyosabb lehetne.

Rezsicsökkentés és költségvetési nyomás

A magyar rezsicsökkentési rendszer elsősorban a lakossági gáz- és villamosenergia-árakat érinti, ám a globális energiahordozó-árak itt is közvetetten éreztetik hatásukat.

Ha a nemzetközi olaj- és gázárak tartósan magas szinten maradnak, a piaci ár és a támogatott lakossági tarifa közötti különbség nő.

Ez a különbség költségvetési forrásból kerül finanszírozásra, ami egy elhúzódó energiaválság esetén jelentős államháztartási terhet jelenthet. A kérdés így nem csupán az, hogy mennyibe kerül a benzin a kutakon, hanem az is, hogy hosszú távon mennyire fenntartható az energiaárak állami kompenzációja.

Globális konfliktus, helyi következmények

A Hormuzi-szoros körüli válság ismét rámutat arra, mennyire sérülékeny a világgazdaság az energiapiaci zavarokkal szemben. Egy több ezer kilométerre zajló katonai konfliktus napokon belül képes hatást gyakorolni

• a magyar üzemanyagárakra,
• az inflációra és
• a költségvetési mozgástérre.

Ha a tengeri útvonal rövid időn belül újra teljes kapacitással működik, az árak mérséklődhetnek. Ha azonban a konfliktus tartóssá válik, az energiapiaci sokk Magyarországon is kézzelfoghatóvá válhat – a benzinkutakon és a gazdasági mutatókban egyaránt.

Mi várható a következő hetekben?

Az energiapiaci elemzők szerint a kulcskérdés a konfliktus időtartama és intenzitása. Ha a Hormuzi-szoros hajóforgalma rövid időn belül helyreáll a korábbi állapotoknak megfelelően, az olajárakban gyors korrekció következhet. A piac ugyanis hajlamos a túlreagálásra: a geopolitikai prémium eltűnésével a jegyzések mérséklődhetnek.

Ezzel szemben egy elhúzódó blokád vagy újabb katonai incidensek esetén tartósan magas árszint alakulhat ki.

Az elemzők szerint 90–110 dollár közötti hordónkénti Brent-ár sem lenne meglepő, ha a fizikai szállítás ténylegesen korlátozott maradna. Ilyen környezetben Európában ismét erősödhet az inflációs nyomás, ami a jegybanki politikára és a gazdasági növekedésre is hatással lehet.

Magyarország kilátásai az energiahelyzet kapcsán

Magyarország szempontjából három tényező lesz meghatározó: a világpiaci olajár alakulása, a forint árfolyama és az ellátási útvonalak stabilitása. A MOL számára kulcskérdés marad a beszerzési források diverzifikálása és az alternatív importkapacitások kihasználása. Amennyiben a globális árak tartósan magasan maradnak, az a hazai üzemanyagárakban és közvetve a költségvetési mozgástérben is megjelenhet.

A következő hetek tehát döntőek lehetnek: gyors diplomáciai rendezés esetén az energiapiac stabilizálódhat, tartós katonai eszkaláció mellett azonban újabb, 2022-höz hasonló energiapiaci feszültség sem zárható ki.