Az arab világ „példátlan” visszaeséssel néz szembe

Az arab világ államait hatalmas gazdasági visszaesés fenyegeti az iráni háború miatt. áll az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának (UNDP) jelentésében, számol be a focud.de.

A 33 oldalas dokumentum komor képet fest. Világosan mutatja, hogy milyen törékeny volt a helyzet az arab világban már a háború kitörése előtt is. A közel-keleti katonai eszkaláció feltárja az "arab államok strukturális gyengeségeit" – áll a jelentésben.

A jelentés figyelmeztet az USA, Izrael és Irán közötti elhúzódó konfliktus „mélyreható és messzemenő társadalmi-gazdasági következményeire”. Már egy „rövid távú sokk” is elegendő lehet az ilyen következmények kiváltásához.

Az iráni háború következményei terjednek.

Bár az iráni háború földrajzilag korlátozott, hatásai összekapcsolódó rendszereken keresztül terjednek: például kereskedelmi folyosókon, energiapiacokon, pénzügyi folyamatokon és logisztikai hálózatokon.

Mindössze egy hónapnyi háború akár hat százalékos zuhanást is okozhat a régió gazdasági teljesítményében. Abszolút értékben ez körülbelül 194 milliárd dolláros veszteséget jelent. Még drámaibb, hogy akár négymillió további ember is szegénységbe sodródhat néhány héten belül.

Abdallah Al Dardari, az UNDP regionális igazgatója a New York Timesnak (NYT) adott interjújában világossá tette, hogy milyen gyorsan eszkalálódik a helyzet.

„Minden egyes héttel, ahogy fokozzuk a pusztítást, a strukturális gyengeségek egyre nyilvánvalóbbá válnak, és ez egyre nehezebbé és költségesebbé teszi a helyreállítást” – mondta az újságnak. Másképp fogalmazva: a régió nemcsak pénzt veszít, hanem egyre inkább a jövőjét is. Al Dardari „példátlan visszaesésről” beszélt.

Sok állam már meggyengült.

A kiindulópont különösen ingatag. Sok ország és régió már súlyosan meggyengült. Gáza és Libanon hatalmas újjáépítési költségekkel nézett szembe a közelmúltbeli konfliktusok után.

Szíria a gazdasági túléléséért küzd több mint egy évtizedes polgárháború után. És most egy új eszkaláció azzal fenyeget, hogy mindent még rosszabbá tesz. A New York Times szerint a regionális tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy még a nagyobb gazdaságok is destabilizálódhatnak.

Egyiptom például, amely körülbelül 120 millió lakossal rendelkezik, az arab világ legnépesebb országa, már most is küzd az emelkedő energiaárakkal és a hatalmas adósságteherrel. A háború gyorsító tényezőként működik. A központi probléma: a függőség.

Az Öböl-menti államok a tűzvonalban találják magukat

A régió számos országa az Öböl-menti államok befektetéseitől függ. De ezek az államok most maguk is nyomás alá kerülnek. Az amerikai bázisok célpontjaivá tették őket az iráni háborúban.

Rendszeresen jelennek meg jelentések az Öböl-menti államok bombázásáról. Energiai létesítményeket támadnak. Ráadásul a bevételeik csökkennek. A Hormuzi-szoros, a globális olajkereskedelem létfontosságú vízi útja, gyakorlatilag el van zárva a háború miatt.

Ebben a bonyolult helyzetben az olajtermelő Öböl-menti államok egyre inkább elveszítik a képességüket arra, hogy más országokat támogassanak. Al Dardari a New York Timesnak azt nyilatkozta, hogy már nincs elegendő többletbevétel más nemzetek újjáépítésének finanszírozására.

„Ez egy olyan strukturális kihívás, amellyel korábban soha nem szembesültünk.” Ez azt jelenti, hogy az Iránnal vívott háború gazdaságilag visszavetheti a már amúgy is törékeny régiót – évekkel, ha nem évtizedekkel.