
Hosszú évtizedek lemaradását pótolja a kormány a Magyar Honvédség 2016-ban elindított fejlesztésével: az elmúlt években szinte nem akadt olyan hónap, hogy ne érkezett volna valamilyen hír az új eszközök beszerzéséről.
A többlépcsős bérfejlesztésen túl a legmodernebb harckocsik és önjáró lövegek, rakéták és légvédelmi radarok kerültek és kerülnek folyamatosan hadseregünk kelléktárába. Mindezen túl mára szinte teljesen kicserélődött a légierő fegyver- és géprendszere, valamint a légiirányítás is. A szolnoki H-145M helikopterflotta immár teljes, de a kecskeméti betonon is egymás után landolnak az új szállító- és gyakorlógépek.
A Magyar Honvédségre is igaz a mondás, miszerint minden fegyver annyit ér, amennyit a kezelője tud. E téren sem kell szégyenkeznünk, hiszen az elhivatott állomány kiválóan elsajátította az új eszközök használatát és karbantartását. A NATO világos elvárása, hogy a szövetség országai költségvetésük két százalékát fordítsák haderejükre. Ennek a kritériumnak hazánk 2010 előtt vajmi kevéssé felelt meg, de az elmúlt esztendőkben egyre bővült a honvédség büdzséje. Ha minden a tervek szerint halad, hamarosan elérjük a kívánt szintet.
Kitűzött cél, hogy a 2030-as évekre hazánk a térség meghatározó haderejével rendelkezzen. Minderre nem azért van szükség, mert bárkit fenyegetni akarunk - sokkal inkább azért, hogy más ne tegyen velünk így.