Történelmi politikai fordulatot hozott a vasárnapi szerbiai parlamenti választás: Aleksandar Vučić elismerte vereségét, a diáktüntetésekből kinőtt politikai mozgalom pedig az előzetes becslések alapján önálló parlamenti többséget szerezhetett. A győztes Hallgatói Listának azonban egyelőre nincs hivatalosan megnevezett miniszterelnök-jelöltje.
A következő napok egyik legfontosabb kérdése, hogy ki veszi át a kormány irányítását és milyen politikát folytat majd Szerbia Magyarországgal, az Európai Unióval, Oroszországgal és Kínával szemben.
Új politikai korszak küszöbére érkezett Szerbia, miután az október 25-i előre hozott parlamenti választáson vereséget szenvedett Aleksandar Vučić politikai tábora. A politikus vasárnap este maga ismerte el a választási eredményt, közölve, hogy az előzetes becslések alapján a Diáklista 135–140 képviselői helyet szerezhet a 250 tagú szerb parlamentben, míg az általa vezetett választási szövetség mintegy 105 mandátumra számíthat.
A Reuters és a szerb közszolgálati televízió beszámolói szerint a végleges eredmény még nem ismert, de a Hallgatói Lista győzelme egyértelműnek látszik.
A vasárnapi választás nem csupán egy több mint egy évtizede meghatározó politikai erő vereségét hozta el, hanem egy egészen új típusú mozgalom felemelkedését is. A közel két éve tartó diáktüntetésekből megszületett választási szövetség ugyanis nem egyetlen politikai vezető köré szerveződött. Jelöltjei között orvosok, közgazdászok, egyetemi oktatók, művészek és más közéleti szereplők is megtalálhatók.
Ez a sajátosság most a kormányalakítás legfontosabb kérdésévé vált: Ki lesz az az ember, aki a választási győzelmet tényleges kormányzati hatalommá alakíthatja?
Ilija Srdanović, az orvosprofesszor kerülhet a kormány élére?
A Hallgatói Lista legismertebb politikai arca Ilija Srdanović, az újvidéki orvosi egyetem professzora, kardiológus, aki a választási lista első helyén szerepel.
Srdanović személye jól jelképezi a szerbiai politikai változás különlegességét. Nem a hagyományos pártpolitikai világból érkezett, hanem az egyetemi és szakmai közegből, amely a 2024 novemberében történt újvidéki vasútállomási tragédia után kibontakozó tiltakozások egyik meghatározó erejévé vált.
Az újvidéki tragédiában 16 ember vesztette életét. A történtek nyomán a diákok és az őket támogató társadalmi csoportok a felelősség megállapítását, a korrupció felszámolását és az állami intézmények elszámoltathatóságát követelték.
Srdanović október 20-án az N1 televíziónak nyilatkozva nem nevezte magát miniszterelnök-jelöltnek. Azt hangsúlyozta, hogy a mozgalom több alkalmas szakemberrel rendelkezik a különböző kormányzati tisztségekre.
Ennek ellenére listavezetői szerepe miatt az ő személye kézenfekvő lehetőségként merül fel a kormányalakítás során.
Amennyiben Srdanović kerülne a kabinet élére, a szakértői kormányzás, az egészségügy, az oktatás és az intézményi reformok kerülhetnének előtérbe. Ez azonban jelenleg politikai forgatókönyv, nem bejelentett kormányprogram.
Magyarország számára különösen figyelemre méltó Srdanović újvidéki kötődése. Vajdaság társadalmi viszonyainak ismerete fontos lehet a magyar kisebbségi intézményekkel és érdekképviseleti szervezetekkel kialakítandó kapcsolatokban. Ebből ugyanakkor nem következik automatikusan, hogy milyen kisebbségpolitikát folytatna. A vajdasági magyar közösség szempontjából a tényleges kormányzati döntések lesznek meghatározók.
Dejan Šoškić, a gazdasági szakember lehet az új korszak egyik kulcsfigurája
A Hallgatói Lista másik figyelemre méltó szereplője Dejan Šoškić közgazdász, a Szerb Nemzeti Bank korábbi elnöke, aki 2010 és 2012 között vezette a jegybankot.
Šoškić a választási lista 27. helyén szerepel és a kampány során gazdasági kérdésekben is megszólalt.
Személye egy olyan kormányzati modellt képviselhetne, amelyben a szakmai tapasztalat, a gazdasági stabilitás és a közpénzek átlátható felhasználása kerül előtérbe. A szerb gazdaság számára ez különösen fontos kérdés, hiszen az ország jelentős külföldi beruházásokra, infrastrukturális fejlesztésekre és nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokra támaszkodik.
Egy gazdasági szakértő által vezetett kabinet nagyobb hangsúlyt helyezhetne az állami pénzügyek ellenőrzésére, a beruházások gazdasági megtérülésére és a közbeszerzések átláthatóságára.
Šoškić miniszterelnök-jelöltségét ugyanakkor a Hallgatói Lista nem jelentette be. Kormányfői szerepvállalása jelenleg elemzői lehetőség.
Magyarország számára egy ilyen irányvonal elsősorban a két ország közötti gazdasági és energetikai együttműködés miatt lenne jelentős. A Budapest–Belgrád vasútvonal, a Szerbián keresztül érkező földgázszállítások, valamint a magyar vállalatok szerbiai érdekeltségei olyan területek, amelyek a következő kormány gazdaságpolitikájától is függnek.
Dejan Bodiroga, egy legendás sportoló neve is felmerülhet
A Hallgatói Lista 24. helyén szerepel Dejan Bodiroga, a szerb kosárlabdázás egyik legismertebb alakja, aki játékosként és nemzetközi sportvezetőként egyaránt jelentős pályafutást tudhat maga mögött.
Bodiroga esetleges kormányfői szerepvállalása más politikai modellt jelentene, mint Srdanović vagy Šoškić személye.
Ismertsége és társadalmi elismertsége fontos szerepet játszhatna egy olyan időszakban, amikor Szerbiának a politikai változás mellett a társadalmi megosztottság kezelésével is szembe kell néznie.
Egy széles körben ismert közéleti személyiség vezetésével létrejövő kabinet a társadalmi párbeszédre és a különböző politikai csoportok közötti együttműködésre építhetne.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Bodiroga miniszterelnöki ambícióiról vagy konkrét kormányzati elképzeléseiről jelenleg megerősített információ állna rendelkezésre.
A sportvezető neve ezért egyelőre nem hivatalos jelölésként, hanem a Hallgatói Lista személyi összetételéből adódó lehetséges forgatókönyvként értelmezhető.
Meglepetés is születhet, szakértői miniszterelnök érkezhet
A három ismert személyiség mellett az sem zárható ki, hogy a Hallgatói Lista egy eddig kevésbé ismert szakembert jelöl a kormány élére. A mozgalom ugyanis kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy nem kíván egyetlen politikai vezető köré szerveződni.
A varsói Keleti Tanulmányok Központjának október 21-i elemzése szerint a Hallgatói Lista választási siker esetén szakértői kabinet kialakítására törekedhet, amelynek elsődleges feladata a korrupció elleni fellépés és az állami intézmények működésének helyreállítása lenne.
Ez egyúttal magyarázatot adhat arra is, miért nem nevezte meg a mozgalom már a választás előtt a leendő kormányfőt. A belgrádi politikai életben ezért nem csupán az lehet a kérdés, hogy a három ismert szereplő közül ki vállalna vezető szerepet, hanem az is, hogy a mozgalom milyen döntéshozatali rendszerben kívánja működtetni a következő kormányt.
A miniszterelnök személye csak az első döntés lesz
A szerbiai választási győzelem után most a kormányalakítás következik. A Hallgatói Listának nemcsak miniszterelnököt kell találnia, hanem olyan kabinetet is létre kell hoznia, amely képes kezelni az ország gazdasági, intézményi és külpolitikai problémáit.
Ilija Srdanović, Dejan Šoškić és Dejan Bodiroga három különböző szakmai és közéleti hátteret képviselnek a győztes választási mozgalomban. Egyelőre azonban egyikük sem tekinthető hivatalos miniszterelnök-jelöltnek.
Az is elképzelhető, hogy végül egy eddig háttérben dolgozó szakértő kap megbízást a kormányalakításra.
