Gyászünnepséggel, emléktáblák avatásával és koszorúzással emlékeztek meg Kárpátalja magyar férfilakosságának 1944 novemberi, szovjet lágerekbe történt elhurcolásáról szombaton Szolyván, a 73 évvel ezelőtt deportáltak egykori gyűjtőtáborának helyén létesített emlékparkban.
A helyettes államtitkár kifejtette: azért, hogy a gulágot megjárt magyarok története ne maradjon befejezetlen, a magyar kormány 2015-ben útjára indította a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévét, amelynek a programjaiba 250 Kárpát-medencei település kapcsolódott be. A politikus kiemelte: 73 három évvel ezelőtt ezen a napon olyan emberek váltak egy pusztító rendszer áldozataivá, akiknek nem volt más bűnük, mint a nemzeti hovatartozásuk. "A legkevesebb, amivel emléküknek tartozunk, hogy kimondjuk: nem tűrjük el, hogy ma Európában bárkit nemzetiségi hovatartozása, magyarsága miatt megbélyegezzenek. Kimondjuk azt, hogy nem engedünk a magyar közösségeket megillető jogokból semmilyen visszalépést, legyen az emberi, politikai, nyelvhasználati vagy éppen oktatási jog" - hangsúlyozta. Megjegyezte: ebben a küzdelemben a kárpátaljai magyar és a Kárpát-medencei magyar közösség mindig számíthat az anyaországra, a magyar kormányra.
"A sztálini terrort elszenvedettek embertelen körülmények között tanúsított szilárd helytállása intsen minket arra, hogy bátran fel merjünk szólalni a nemzetünk tagjait érő igazságtalanságok ellen. Erre tegyünk ma fogadalmat, amikor az emlékezés koszorúit elhelyezzük az ártatlan áldozatok emlékművénél" - zárta emlékező beszédét Szilágyi Péter.
Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) első elnökhelyettese a 73 évvel ezelőtt elhurcolt ártatlan kárpátaljai magyar férfiak és németek szenvedéseit felidézve arra emlékeztetett, hogy velük szemben a szovjet hatóságok a kollektív bűnösség elvét alkalmazták. Rossz jelnek nevezte, hogy a magát jogállamnak deklaráló Ukrajna ma az új oktatási törvény elfogadásával jogtiprást követ el. "Mi, kárpátaljai magyarok azt követeljük, hogy Ukrajna legyen demokratikus jogállam, biztosítsa a nemzetiségi kisebbségek jelenleg meglévő jogait"- hangsúlyozta a többi között.
Legény Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő arra emlékeztetett, hogy a november hónap számos tragédiát hozott a magyarságra. Kiemelte: az 1944 őszén történtek nemcsak a kárpátaljai magyarok számára jelentenek tragédiát, hanem az egész nemzet számára is fájdalmasak, az akkor ejtett seb máig nem gyógyult be. Ugyanakkor büszkeségre is okot ad a megemlékezés, "hiszen főhajtásunkkal olyan magyarokra emlékezünk, akik bátor, a haláltól sem félő emberek voltak" - mondta, hozzáfűzve, hogy véráldozatuk nem volt hiábavaló, mert hozzájárultak ahhoz, hogy ma is él a magyar szó és a magyar szellem a Kárpátok alatt.
Gyüre Csaba, a Jobbik országgyűlési képviselője beszédében azt hangsúlyozta, hogy akiket 1944 őszén elvittek, soha nem fogott fegyvert, soha nem harcolt semmilyen hatalom ellen, csupán egy bűne volt, hogy magyarnak vagy németnek született. Nemcsak Kárpátalját érte ez a gyász, hanem a teljes magyarságot és a németséget a Kárpát-medencében - húzta alá. Amikor erre emlékezünk, akkor összefogunk, és azt mondjuk, hogy ez nem fordulhat elő még egyszer az életben - mondta, kiemelve: "mi nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni, nem akarjuk, hogy úgy nőjenek fel a gyermekeink, unokáink, hogy félniük kelljen itt, a saját hazájukban." "Akkor sem szabad félnünk, ha bizonyos soviniszta szervezetek ma meg akarnak félemlíteni minket, nem szabad félnünk kiállni a jogaink mellett, a magyar anyanyelvű oktatás mellett, hiszen mi, magyarok, a Kárpát-medencében mindannyian összetartozunk" - mondta befejezésül a honatya.
Az emlékünnepség zárásaként ökumenikus szertartás keretében felavatták az emlékpark újabb 22 emléktábláját, és megkoszorúzták az áldozatok emlékművét.
