Az 1956-os forradalom és szabadságharc szolidaritását és összefogását hangsúlyozták a felszólalók az erdélyi rendezvénysorozat csütörtök esti nyitógáláján Kolozsváron. Arra is rámutattak, hogy a 70. évforduló különös jelentőséggel bír, mert még találkozhatunk 56-os hőseinkkel.
A Kolozsvári Magyar Operában tartott ünnepi eseményen Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja beszédében rámutatott, hogy 1956 nem emlék, nem múlt, hanem valóságunk egy darabja, identitásunk alapja, demokrácia és szabadság utáni vágyunk elemi erejű kitörése. „1956 tavaszi frissességet hozó októbere és fájdalmasan fagyos novemberi csöndje a magyar nemzet modernkori történelmének egyetlen, valóban világraszóló, világrendet megmozgató eseménye. Október 23. a magyar azonosságtudat alappillére, amely nemzetünk szabadság iránti töretlen hitét és elkötelezettségét, valamint a magyar nép egységét szimbolizálja” - fogalmazott.
A 70 évvel ezelőtti események erkölcsi parancsa a szolidaritás a kisebbségek, a gyengébbek, az elnyomottak és egymás iránt - húzta alá.
A főkonzul a magyar történelem jelentős eseményein keresztül hívta fel a figyelmet a magyarok szabadság és igazság iránti elkötelezettségére. Azt mondta, a magyar történelem eleven bizonyítéka annak, hogy a magyarok mindig a maguk urai akartak lenni.
Aláhúzta, hogy október 23. a világ szolidaritásának, a közép-európai szabadságküzdelmek ünnepe is, a napjainkban is a megmaradásért küzdők, az elnyomást, a hatalmaskodást és az önkényt elutasítók ünnepe. Lelkileg újra egyesítette a szétszabdalt nemzetet, mai napig tartó példát adott, és nagyrészt az '56-osok érdeme, hogy egy szabad országban élhetünk Európa közepében. Az igazság kimondásáról is szól, amihez ragaszkodni történelmi kötelesség - húzta alá.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében az erdélyi 56-osok bátorságát és a romániai megtorlásokat idézte fel. Dávid Gyula irodalomtörténész, 1956-os elítélt visszaemlékezésein keresztül emlékeztetett az akkori erdélyi közhangulatra, amikor a kolozsvári Bolyai Egyetem oktatói a rádión hallgatták a budapesti eseményekről szóló híreket.
Rámutatott, szerencsések vagyunk, mert még találkozhattunk és találkozhatunk ’56-os hőseinkkel. „Ezért a hetvenedik évforduló különös jelentőséggel bír. Most sokaknak még személyesen köszönhetjük meg a bátorságukat. Most még tőlük hallhatjuk, milyen meghurcoltatásban volt részük. De azt is, hogy mennyi reményt adott nekik a rádió hangján érkező hír, a közösség és a szolidaritás a budapesti forradalommal” - fogalmazott.
Az RMDSZ elnöke a magyarországi forradalommal szolidarizáló erdélyiekre és az iszonyú megtorlásokra is emlékeztett. Felidézte Páskándi Géza író esetét, akitől a rendezvénysorozat mottója - A szabadság nevében - is származik. E néhány szóban ott van egy egész nemzedék bizakodása és a meggyőződés, hogy a szabadság az emberi méltósághoz tartozik, és fordítva - mondta.
Felidézte, hogy Páskándi változtatási szándékát a román kommunista rendszer elleni támadásnak állították be, és az írót 1957-ben hat év börtönre ítélték. 1959-ben a Bolyai Egyetem önállóságát is felszámolták, politikai döntéssel egyesítették a román tannyelvű Babes Egyetemmel. „Ez olyan igazságtalanság, amelynek a jóvátétele máig nem történt meg” - mutatott rá Kelemen Hunor.
A romániai megtorlás legkegyetlenebb példájaként a Szoboszlay-pert említette, amelynek nyomán Szoboszlay Aladár katolikus papot és kilenc társát 1958-ban kivégezték. Dávid Gyula esetére is emlékeztetett, aki hét évet ült fogságban. Az irodalomtörténész visszaemlékezéseiből azonban kiderül, hogy a szamosújvári börtönben a rabok tanították egymást, együtt őrizték a kíváncsiságukat, az emberi méltóságot és az egymás iránti figyelmüket - mutatott rá.
Kelemen Hunor szerint ezekben a történetekben az összetartozás ereje a legmegrendítőbb és legtanulságosabb. Az, hogy a kiszolgáltatott ember is képes adni valamit a másiknak: a figyelmét, a biztatását, és ettől mindannyian erősebbek.
„Az erdélyi ’56-osok közül sokan már nincsenek közöttünk. Ezekben a napokban Erdély-szerte fejet hajtunk az emlékük előtt. Nyugodjanak békességben. A köztünk élő ’56-osoknak a magam és a közösségünk nevében köszönöm az eltökéltségüket, a bátorságukat és azt, hogy megosztják velünk a történeteket. Jó egészséget, erőt és derűs napokat kívánok nekik!” - üzente az RMDSZ elnöke.
Aláhúzta: a szabadság útja ma is a saját életünkön és a közösségünk életén keresztül vezet. Akkor tudjuk együtt megvédeni a szabadságunkat, ha egymás szabadságát is komolyan vesszük, ha a másként gondolkodó méltósága is fontos nekünk, ha van kíváncsiság bennünk a másik szabadsága iránt is.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából Erdély-szerte több mint 150 rendezvényt tartanak 70-nél több helyszínen. A kolozsvári nyitógálán Bogdán Zsolt kolozsvári színművész adta elő Örkény István Noteszlapok, 1956 című naplószerű műve alapján készült előadását.
