Hátborzongató és csodaszép érzés volt több ezer fiatallal végig menni a rakparton – ezzel kezdte ünnepi beszédét Magyar Péter, aki szerint a Bem tér az a „szent hely”, ahol 70 évvel ezelőtt az addig némán menetelő egyetemi hallgatók és a hozzájuk csatlakozó budapestiek szabad magyarokká váltak.
A miniszterelnök ezekután arról beszélt, hogy „valakinek meg kellett szerveznie azt a menetet, valakinek az élére kellett állnia”, és „kinek-kinek el kellett döntenie, hogy mit tesz meg a hazájáért, amikor az bajban van”.
Felidézte, hogy 70 évvel ezelőtt az egyetemisták a lengyelek melletti szolidaritásuk kifejeződéseként vonultak a Bem József szobrához. – A poznani tüntetés a remény és a bátorság üzenetét hozta el Magyarországra – mondta, hozzátéve: a felvonulással a magyar hatalomnak is üzentek, hogy mi is szabadok akarunk lenni.
A miniszterelnök szerint, ha a gyerekek felteszik a kérdést, hogy mi az a lyuk az '56-os lobogó közepén, akkor azt mondhatjuk nekik: „abban a lyukban benne van mindaz, amiktől a magyarok meg akartak szabadulni. A rájuk kényszerített elnyomó hatalom, a mindent ellepő hazugság, a hétköznapokat szorongató félelem, az idegen megszállás. És benne van mindaz, amit vissza akartak venni. A szabadságuk. A méltóságuk. A saját hazájuk.”
Magyar Péter kiemelte: ma büszkén és felszabadultan emelhetjük magasba a zászlót. Ugyanakkor leszögezte, hogy a derűnk soha nem jelenthete felejtést. Nem felejthetjük el '56 mártírjait, de a bűnösöket sem.
Elmondott egy személyes történet is: az egyik szabadságharcos kitüntetése közben rájött, hogy ez az ország erősebb, mint valaha, mert itt vannak még, akik 70 éve felkeltek a szabadságért, és itt van már az új generáció, aki folytatja a munkát, az országépítést.
Üzent az ellenzéknek is, jelezve, hogy még eldönthetik: részt vesznek-e az állami megemlékezésen, vagy fontosabb nekik a napi politikai csatározás. Ennek kapcsán kiemelte: szerinte vannak napok, amikor egyszerűen csak magyaroknak kéne lennünk.
– Szégyen és egyben fájdalom, hogy a mai napig nincs egy olyan közös, méltó helyünk, amely teljes egészben az 1956-os hősök és áldozatok emlékének szenteltetett volna – mondta Magyar Péter, majd bejelentette: a következő években megalkotják a magyar szabadság „valódi szentélyét”, és egy olyan múzeumot hoznak létre, amely emléket állít '56-nak, mert „a nemzet, amely nem felejti el a hőseit, az örökké élni fog”.
– Üzenjük mindenkinek, hogy aki tisztelettel és alázattal érkezik, azt barátsággal fogadjuk, de a szabadságunkból egy jottányit sem engedünk – közölte ezután.
