Nemzetpolitikai konszenzust sürgettek a külhoni magyar szervezetek vezetői

A Kárpát-medencei magyar pártok vezetői közösségeik helyzetéről és jövőképéről számoltak be

Határon túl
  • 2026.07.25. - 07:52
Cikk borítókép
Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke (j) a Merre vigyük végzetünk? című nemzetpolitikai kerekasztal panelbeszélgetésen a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2026. július 24-én. Mellette Gubík László, a szlovákiai Magyar Szövetség elnöke, Bihari Szabolcs Zoltán, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke és Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke (b-j)MTI/Kátai Edit

Folytonosságot, kiszámíthatóságot és nemzetpolitikai konszenzust sürgettek a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében pénteken megrendezett nemzetpolitikai kerekasztal résztvevői.

A Tusványoson hagyományosnak számító, csaknem háromórás megbeszélésen a Kárpát-medencei magyar pártok vezetői közösségeik helyzetéről és jövőképéről számoltak be, valamint a beszélgetésen részt vevő Fidesz és KDNP-politikusokkal együtt az április 12-i magyarországi választások nyomán bekövetkezett fordulatra reagálva fejtették ki nézeteiket az anyaországi és határon túli magyarok kapcsolatrendszeréről, a külhoni támogatáspolitika jövőjéről.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Antal Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) stratégiai igazgatója és több más felszólaló is azt kérte az anyaországi politikusoktól, hogy emeljék ki a nemzetpolitika ügyét a pártcsatározások szintjéről.

Az RMDSZ politikusa szerint a külhoni magyar közöségek szintjén nincs alternatívája az etnikai alapú politizálásnak, a közösség számára létkérdés a magyar intézményrendszer fenntartása, ezért a közösségi képviseletnek korrekt viszonyrendszerre kell törekednie a támogatáspolitika terén a mindenkori budapesti kormánnyal.

Jankovics Robert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke és Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke szerint a kisebbségi jogok szempontjából példaértékűnek számító országokban is létfontosságú azoknak a programoknak a kiszámítható folytatása, amelyek azt üzenik a „jóléti asszimiláció” által fenyegetett nemzeti közösségnek, hogy „érdemes megmaradni magyarnak”.

Gubík László, a szlovákiai Magyar Szövetség elnöke szerint a legnagyobb számarányú külhoni magyar közösség, a felvidéki magyarság számára az a legfontosabb, hogy visszaszerezze parlamenti képviseletét, ugyanakkor leszögezte, hogy a külhoni magyar politikusoknak nem ideológiai alapon, hanem saját közösségük érdekei alapján kell szövetségeseket keresniük.

Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese történelmi esélyként értékelte, hogy az Országgyűlésből kiszorultak azok a posztkommunista erők, amelyek a külhoni nemzetrészek ellen uszítottak. Megjegyezte: ideje letenni azokról a vádaskodásokról, miszerint a Fidesz bárkit kirekesztett volna a nemzetből, akik megfosztották volna a külhoni magyarokat szavazati joguktól, azok szerinte önmagukat zárták ki.

Jelezte: a Fidesz készen áll a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédre a nemzetpolitikai konszenzus kialakítása érdekében. Németh Zsolt szerint sem a nemzetrészek szétfejlődésének tudomásul vétele, sem a centralizáló modell nem járható út, a Fidesz ezekkel szemben a szerződéses nemzet fogalmát hirdeti, amely a külhoni magyarok tekintetében azt jelenti, hogy semmilyen döntés nem születhet róluk nélkülük.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke köszönetet mondott a külhoni magyaroknak azért, hogy április 12-én nagy többségük a Fidesz-KDNP jelöltjeire voksoltak. Úgy értékelte, hogy ez a támogatás annak a - megítélése szerint immár visszafordíthatatlan eredmények felmutató - nemzetpolitikának szól, amely az utóbbi 16 évben közjogi szempontból is a magyar nemzet részévé tette a külhoni magyarokat, megtízszerezte a megmaradásukat szolgáló intézményrendszer támogatását.

A volt miniszterelnök-helyettes szerint Magyarország mindenkori kormányának kötelessége a határon túli magyarok intézményeinek támogatása, hogy minden magyarságához ragaszkodó külhoni magyar megmaradhasson magyarnak.

Semjén Zsolt: a KDNP akkor a legértékesebb, ha saját arcélét mutatja

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) akkor a legértékesebb, ha saját arcélét mutatja és minden verzióra készen áll - mondta Semjén Zsolt, a KDNP elnöke pénteken Tusnádfürdőn újságíróknak.

Semjén Zsolt a közelmúltban készült, Helyzet és jövőkép című, 23 oldalas KDNP-s vitaanyagról szólva kiemelte: a párton belül nem voltak konfliktusok, különböző hangsúlyok voltak.

A bajtársi hűség talaján állnak, ha olyan a szituáció, ahogy eddig, ezentúl „fideszes barátaikkal” közösen lépnek fel - jelezte.

Nyilvánvaló, hogy a Fidesszel való szövetség eredményes volt - hangsúlyozta, hozzátéve: sem az európai, sem a magyar történelemben nincs példa arra, hogy közel két évtizeden keresztül az abszolút többség közelében vagy afölött legyen egy pártszövetség. Négyszer nyert a Fidesz-KDNP kétharmaddal, ennél sikeresebb dolgot nehéz felmutatni az európai politikában - rögzítette.

Ért minket egy kétharmados vereség, amit értékelni kell, új helyzet van - fogalmazott, aláhúzva: nemcsak a politikai vereség miatt van új helyzet, hanem azért is, mert a kétharmados Tisza-kormány nem tudni, milyen választójogi törvényt fog csinálni.

Semjén Zsolt kiemelte: előállhat olyan helyzet, hogy ha arányos választási rendszer van, akkor taktikusabb és szerencsésebb, ha a különböző jobbközép pártok készen állnak arra, hogy szükség esetén saját maguk is eltudjanak indulni a választáson.

Ő amellett van, hogy abban a konstrukcióban kell indulni, ami az adott pillanatban a keresztény-nemzeti tábor számára a leghasznosabb. A KDNP a kereszténydemokrácia alapján saját világnézetet és értékrendet képvisel, következésképpen ez az anyag arról szól, hogy mik voltak a tévedések és mik voltak a hibák - mondta. Megjegyezte: ilyen őszinte szembenézést más dokumentumban nem látott.

Kitért a választási vereség objektív okaira is, egyik példaként említve, hogy egy százalék alatti gazdasági növekedéssel nem lehet választást nyerni.

Az is igaz - folytatta -, hogy világpolitikai okokból jobb szélre csúsztak, ahol nincs több szavazó és ezáltal a jobbközép kiüresedett. Hozzátette: miután a baloldali pártok kiestek - az MSZP el sem tudott indulni, a DK nevű „szekta” egy százalék alatti eredménnyel esett ki - emiatt a balközép is üresen maradt és a Tisza be tudott menni jobb- és balközépre.

A KDNP-nek a kereszténydemokrácia, a keresztényszociális gondolat alapján egyre több saját programot kell meghirdetnie, saját arcélt kell felmutatnia és erre minden lehetőségük meg is van - húzta alá.

Arra a kérdésre, hogy mi az a saját arcél, ami megkülönbözteti a KDNP-t a Fidesztől, azt mondta: részint a hangsúlyosabb keresztény elkötelezettség és a szociális elkötelezettség. A Fidesz nagy széles gyűjtőpárt, míg világnézeti pártként speciálisan a KDNP-re tartozik például a magzatkorúak védelme, a szívhang-rendelet melletti kiállás. Keresztényszociális alapon számos terület van, ahol óriási lehetőség van a KDNP önállóságának a megmutatására - jelezte.

A KDNP „az örök kereszténydemokráciából” megújulva, fiatal képviselőkkel a frontvonalban, saját arcéllel befogja tölteni a magyar politikai palettán azt a szerepet, amit 82 éve betöltenek - összegzett Semjén Zsolt.

Reklám