Tarr Zoltán: átvilágítjuk a határon túli szervezeteket

„Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy az előző kormánytól milyen kapcsolatokat örököltünk” – írta bejegyzésében Tarr Zoltán. „Az áprilisban leváltott rendszer magyart magyar ellen hergelt, felhasználta a határon túli magyarokat, cserébe magyar katonák sírján ugráló, román szövetségesért, miközben gyáván óvatoskodott akkor is, amikor földelkobzás fenyegette felvidéki honfitársainkat” – fejtette ki a miniszter.

„Takaróként húzta magára a leköszönt kormány a külhoni magyarok jogait, de hiába hivatkoztak erre, nemhogy tettekkel, de szavakkal sem álltak melléjük” – írta, majd úgy folytatta: „két éve, augusztus 20-án a bukott kormány rakott utcára az ukrajnai háború elől menekült kárpátaljai menekülteket, és cserben hagyta azokat is, akiket az elavult Benes-dekrétumok európai értékekkel szembemenő igazságtalansága fenyegetett”.

„Csendben maradtak, amikor a vajdasági magyarok népességcsökkenése ellen kellett volna lépni, hangosak lettek, amikor a szélsőjobboldali, magyarellenes George Simion mellett kellett kiállni” – tudatta. „Eközben a támogatások politikai szócsöveknek, barátoknak mentek végeláthatatlanul és azt a célt szolgálták, hogy a magyarországi megosztottsághoz hasonló állapotokat idézzenek elő és tartsanak fenn” – tette hozzá.

„Bűn ez, és még nagyobb bűn, hogy mérgezték a társadalmat is” – fogalmazott. „A határon túli magyarok elhanyagolásának fájdalmát érzi a mai napig az az erdélyi fiatal, akit itthon a magyarok lerománoznak, kint a románok kirekesztik, mert magyar” – részletezte. Kitért arra is, hogy „Lázár János megbocsáthatatlan mondata, Strompová Viktória leszlovákozása nem egyedül Strompová Viktóriáról szólt: ez minden egyes felvidéki, vajdasági, erdélyi, kárpátaljai, az anyaországon kívül élő magyart bántott”.

„A magyarság összefogása, nemzeti összetartozásunk hangsúlyozása pedig ezen a napon különösen elengedhetetlen: mert amikor a Himnuszt énekeljük, amikor a zászlónkra nézünk, amikor magyarul álmodunk, akkor mind egyek vagyunk, éljünk a világon bárhol, határon innen és túl” – összegzett Tarr Zoltán.