Határon túl
Az a közösség tud jobban megmaradni, ahol erős a hit
Természetes a magyar kormány számára, hogy a határon túli magyarokat támogatja

Hozzátette: ugyanúgy, ahogy a magyarországi nemzetiségek megmaradása érdekében az oktatás, a nevelés és a kultúra mellett óriási szerepe van a hitnek, hiszen mindazok a Magyarországon élő nemzetiségi közösségek is sokkal inkább megmaradnak, ahol jelen van a hit, úgy a határon túl élő magyar közösség szempontjából is fontos a hit. „Éppen ezért nemcsak oktatási, nevelési, kulturális támogatással segítjük a határon túli magyarokat, így a horvátországi magyarokat is, hanem a hitéletüknek a megtartásában is” - húzta alá.
A nagybodolyai Szent Anna-templom felújítását a magyar kormány 100 millió forinttal, a horvát kormány pedig mintegy 64 millió forinttal támogatta. Soltész Miklós kiemelte, hogy a közös projekt egy olyan időszakban valósul meg, „amikor adott esetben magukkal a horvát politikai vezetőkkel sem tudunk mindenben egyetérteni”. „Máshogy gondolkozunk európai ügyekről, így a háborúról, máshogy gondolkozunk a különböző európai közös finanszírozásokról, például Ukrajna finanszírozásáról, és több dologban is más a véleményünk, és máshogy is cselekszünk, de összességében a kereszténységnek a tanításában, a kereszténység fontosságában, a hit megtartó erejében mindannyian hiszünk és közösen is gondolkodunk” - részletezte.
Soltész Miklós elmondta, hogy egy sokat szenvedett közösségről van szó, amelynek hatalmas erőt ad, és fontos üzenetet közvetít a több száz éves, gyönyörű Szent Anna-templomnak a felújítása.
Az államtitkár rámutatott, hogy amennyire természetes a magyar kormány számára, hogy a határon túli magyarokat támogatja, ugyanannyira természetes az is, hogy a magyarországi horvátok is minden lehetőséget megkapnak, és ez pozitívan hat a két ország közötti kapcsolatra.
A tavasszal esedékes magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatban Soltész Miklós kiemelte: fontos, hogy „a határon túli magyarok is lássák, kik azok, akik kiállnak mellettük évtizedek óta, és kik azok, akik másodrendű vagy harmadrendű honfitársaiknak tekintik a határon túl élő magyarjainkat”. Véleménye szerint „a baloldali gondolkodást és mentalitást képviselő Tisza Párt” legszívesebben elfelejtené a határon túli magyarokat, a választójogot is megvonná tőlük, és visszatérne a 2010 előtti politikához. Az államtitkár szerint viszont a határon túli közösségek „felismerik, hogy kik azok, akikre számíthatnak, kik azok, akik nemcsak anyagi szempontból, hanem emberi szempontból is, lélek szempontjából is hozzájuk sokkal inkább kötődnek”.
