A Budapest környéki családi házak továbbra is vonzók az otthont vásárlók körében. Az elmúlt három évben a házak négyzetméterára átlagosan hatvanezer forinttal nőtt az agglomerációban.
Lényeges körülmény, hogy az ingatlan a település melyik részén található (Fotó: Hegedüs Róbert)
Ingatlanpiaci szakértők szerint az utóbbi időszakot nem feltétlenül jellemzi a kiköltözés a Budapest környéki településekre. A családi otthonteremtési kedvezmény és az a tény, hogy egyre több ipari terület, iroda létesül a főváros peremén, amely egy külső településről könnyebben megközelíthető, azonban ismét vonzóvá teheti az agglomerációt az otthont keresők számára. A Duna House felméréséből kiderült: nemcsak a budapesti ingatlanpiacon, hanem az azt övező településeken is megnőttek a családi házak árai az utóbbi években. A főváros peremkerületeiben erősen befolyásolja a négyzetméterárakat, hogy a családi ház a város melyik részén található. A budai oldal árai jellemzően jóval magasabbak, mint a pesti kerületekben. A felmérés azt mutatja: a budapesti átlag négyzetméterár 2017-ben háromszázezer forint körül alakul családi házak esetében: míg a II. kerületben az átlagár a négyszázezer forintot is eléri, addig a XX. kerületben ez a szám alig haladja meg a kétszázezret.
A Budapest környéki családi házak négyzetméterenkénti átlagárának növekedése bár nem követi a panellakásokét, azért jelentős emelkedés tapasztalható. A számok azt mutatják, hogy az elmúlt három évben a családi házak négyzetmétere átlagosan hatvanezer forinttal drágult, míg Budapest külső kerületeiben az emelkedés elérte a százezer forintot is, ami jelentős különbségnek mondható. A Duna House elemzői szerint az idei második negyedévben mérséklődést mutatnak az értékek, de még nem lehet kijelenteni, hogy megállt volna a növekedés. A felmérésből látszik, hogy az egyes települések iránti érdeklődés kisebb-nagyobb árkülönbségeket generál. Házvásárlás szempontjából a drágább városok közé tartozik Szentendre, Budaörs és Dunakeszi, ahol a négyzetméterár háromszázezer forint környékén mozog. Olcsóbban lehet házat vásárolni viszont a keleti, délkeleti agglomerációban, például Erdőkertesen, ahol az átlagos négyzetméterár nem éri el a kétszázezer forintot. Az árak növekedésével párhuzamosan emelkedik a házat vásárlók aránya is a peremterületen. Míg 2014 elején a házvásárlók aránya ötven-hetven százalékos volt a fővárost övező településeken, ez a szám mára elérte a nyolcvan-kilencven százalékot is. A többi vásárlási szándékhoz képest hasonlóan jelentős mértékű a nagyobb ingatlanba költözők arányának változása is ezeken a területeken. A vizsgált időszak elején tapasztalt tíz-tizenöt százalékos arány az elmúlt néhány negyedévben már meghaladta a 25 százalékot is, amiből az látszik: a vevők negyede ma már azért vásárol, mert kinőtte korábbi lakását.
