Varga Mihály: átmeneti a kedvezőtlen GDP adat

Negyedéves összehasonlításban 2012 negyedik negyedévében csökkent utoljára a GDP, akkor 0,2 százalékkal és a mostaninál nagyobb visszaesés legutóbb 2012 első negyedévében volt, 2,3 százalékkal.

A KSH előzetes adatközlése utáni rövid kommentárjában azt közölte, az éves adatokat nézve a piaci szolgáltatások emelték, az ipar kissé, az építőipar pedig jelentősen csökkentette a növekedési ütemet, de számottevően csökkent a közúti gépjárműgyártás is. Ennek oka lehet, hogy több autógyár az év elején új modellek bevezetésével csökkentette termelését. 

Az első negyedévi 0,9 százalékos GDP adat jelentősen elmarad az elemzők 1,7-2,5 százalékos sávban szóródó várakozásától, a 2013 második negyedévében indult jelenlegi növekedési ciklusban nem volt még ennél alacsonyabb a gazdasági növekedés üteme.

Az utolsó negyedévben még három százalékos volt a GDP növekedése, amit az uniós kifezetések is felpörgettek, mivel a támogatási ciklus kifizetéseinek határideje 2015 végén járt le.

A mostani kedvezőtlen adatokra az elmúlt időszak ipari és építőipari termelési adataiból már következtetni lehetett.  Pénteken az építőipari kibocsátási adatokat publikálta a KSH. Ebből kiderül, hogy az egyéb építmények közé sorolt út- vasút és más infrastrukturális létesítmények építési volumene decemberben 13,6 százalékkal meghaladta, idén márciusban viszont 35,4 százalékkal, az első negyedévben pedig 32,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A Nemzetgazdasági Miniszter a köztévében elmondta, hogy a pénteken közzétett vártnál rosszabb adat oka a magas bázisadat, az uniós pénzek kisebb ütemű beáramlása és az autóipar alacsonyabb teljesítménye. Az ipar, azon belül is az autóipar teljesítménye alacsonyabb volt a vártnál. A német és japán tulajdonban lévő Magyarországon működő autógyárak az év első felében "egy szerényebb kibocsátási értékre álltak be".

A 2015 első negyedévében kezdődött meg egy új típus termelése; ez a magas bázishatás csökkentette az idei első negyedéves magyar GDP-adatot. Arra számít, hogy a járműipar termelési mutatói is javulnak majd a következő negyedévekben, és a járműipar is megtalálja "azt a rendes növekedési ütemét", ami rá alapvetően jellemző.

A lassab növekedés másik oka, hogy a tervezett 500 milliárd forint helyett csak 150-160 milliárd forintot fizettek ki. Lassabban írták ki a pályázatokat, így a kifizetések üteme is lassabb volt a tervezettnél. 

A mostani szerényebb növekedést a miniszter azért tekinti átmenetinek, mert - például - az építőiparban növekszik, 60 százalékkal emelkedett a szerződésállomány, az új lakásokra kiadott építési engedélyek száma pedig megduplázódott; a munkavállalók száma is 145 ezerrel volt több mint az előző év hasonló időszakában.    Ez pedig, párosulva az uniós források felhasználásának bővülésével, az év második felében már lehetővé teszi, hogy a gazdaság úgy alakuljon, ahogyan a kormányzat tervezi - összegezte a nemzetgazdasági miniszter.