Minden idők legtöbb egyszerűsítését tartalmazza a jövő évi adóváltozásokról szóló törvényjavaslat, amelyet kedden nyújtott be a Pénzügyminisztérium a parlamentnek - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter.
Hozzátette, ha az Országgyűlés elfogadja, az adminisztráció-csökkentés mellett jövőre több százmilliárd forintot hagynak az adócsökkentések a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál.
A parlament előtt az adótörvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslat
A kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot.
A parlament honlapjára kedden délután felkerült törvényjavaslat indoklása szerint a módosítások célja egyes kiemelt adópolitikai célok elérésének ösztönzése, a jogharmonizáció, az adózók adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalók munkaerőpiacra történő visszavezetésének elősegítése adó- és járulékkedvezményekkel.
A javaslat a bevándorlás okozta államháztartási többletkiadásokhoz való hozzájárulás érdekében bevándorlási különadót vezet be, amit a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell fizetni. Az adó alapja a bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatásának értéke, mértéke az adóalap 25 százaléka. A különadóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel. Bevándorlást segítő tevékenységnek számít többek között a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, a média szemináriumok folytatása és az abban való részvétel, a hálózatépítés és működtetés, valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda tevékenység, ha ezeket a bevándorlás ösztönzése érdekében végzik. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek áttelepülése nem tartozik bele a bevándorlás fogalmába.
Az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amelynek legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig nyilatkoznia kell a támogatás címzettje felé, hogy bevándorlási különadó kötelezettségét teljesítette, ennek hiányában a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet válik adóalannyá. A párt és a pártalapítvány, továbbá az a szervezet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja, nem minősül adóalanynak.
A kormány adócsökkentési politikája jövőre is folytatódik - emelte ki Varga Mihály. Jövőre is biztosítja a kormány az Európában egyik legalacsonyabb 15 százalékos személyi jövedelemadót és a vállalkozások számára Európa legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adóját - ismertette.
A családi adókedvezmény tovább bővül. A következő évben a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal - összesen már havi 40 ezer forintra - emelkedik, amely 20 milliárd forintot hagy mintegy 380 ezer családnál. Folytatódhat a vállalkozások által fizetendő úgynevezett szociális hozzájárulási adó mérséklése is. A közteher a mostani 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet jövőre. Egy év alatt az egy százalékpontos csökkentés 130 milliárd forintot hagy a gazdaságban - mutatott rá Varga Mihály.
A kormány céljával összhangban, hogy a legfontosabb élelmiszereket a lehető legalacsonyabb adó terhelje, jövőre - a baromfihús, sertéshús, a friss tej, és tojás után - egy újabb alapvető élelmiszer forgalmi adója csökken: az UHT és az ESL tej áfája jövőre a legalacsonyabb mértékű - ötszázalékos - lesz. Ezzel a módosítással 20 milliárdot spórolhatnak a családok.
A nyugdíjas munkavállalók, illetve az őket foglalkoztató vállalkozók is jobban járnak jövőre, ugyanis az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni. Jelenleg mintegy 70 ezren dolgoznak nyugdíj mellett, számuk a kedvező adószabályok miatt jövőre jelentősen megnőhet - mutatott rá a változás egyik leglényegesebb hozadékára a tárcavezető.
Öt adófajta szűnik meg jövőre - jelentette be a pénzügyminiszter. A javaslat szerint 2019-től már nem kell senkinek 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetnie. A baleseti adó, és az eho (egészségügyi hozzájárulás) is megszűnik, az előbbi a biztosítási adóba, az utóbbi a szociális hozzájárulási adóba olvad. A csökkenő szociális hozzájárulási adóval négy év múlva - amikorra akár 11,5 százalék lehet a mértéke - sokkal jobban járnak az ehós jövedelmet szerzők. Jövőre kedvezőbb lesz a felső-határszámítási szabály is. Így ha valaki például a minimálbér dupláját keresi, annak nem kell az osztalék után szociális hozzájárulási adót fizetnie. Az új szabályozás tehát összességében kimondottan kedvező például azoknak a vállalkozóknak, akik nem a minimálbérre jelentik be magukat - magyarázta a tárcavezető.
Jövőre újabb adópolitikai eszközök segíthetik az egészség megőrzését és védelmét: 2019-től az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok (pl. cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok) esetében átlagosan 20 százalékkal nő a népegészségügyi termékadó mértéke. Mindezek mellett csökken a motorkerékpárok regisztrációs adója, az online fizetések ösztönzése érdekében pedig 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól - fejtette ki.
A vállalkozások adózással töltött idejének jelentős csökkentését szolgálja többek között az, hogy jövőre az adóhivatal a kifizetők adatszolgáltatását alapul véve az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít.
Bonyolultsága miatt számos kritika érte a cafeteria-rendszert is. A jelenlegi szisztéma jelentős adminisztrációs teherrel jár, így a kisebb cégek jellemzően egyáltalán nem fizetnek béren kívüli juttatásokat a foglalkoztatottjaiknak, ezért - a vállalkozások kérésének engedve - jövőre a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem. Az egyszerűsítés mellett a kormány álláspontja az, hogy munkáért munkabér jár mindenkinek, amely nem helyettesíthető semmilyen utalvánnyal - húzta alá Varga Mihály hozzátéve, hogy a lehető legnagyobb összegű béremelést számos adó- és munkajogi intézkedéssel segíti a kormány.
"A vállalkozások segítése érdekében a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszerét is átalakítjuk" - mondta. A megváltozott, kedvezőbb munkaerőpiaci környezetben a szabályozás már nem a munkahelyek védelmére kell, hogy koncentráljon, hanem újabb emberek bevonására a munkaerőpiacra. Új kedvezményként jelenik meg a munkaerőpiacra lépők kedvezménye, amely a pályakezdők, a tartós munkanélküliek és az anyasági ellátások után visszatérők mellett a korábban inaktív munkavállalók számára is elérhető lesz. Jövőre az adatszolgáltatás iránya is megfordul: a meglévő adatok alapján a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt. További kedvező változás, hogy a kedvezmények már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig érvényesíthetőek.
Tekintettel arra, hogy az új foglalkoztatást bővítő struktúra támogatja a pályakezdőket, megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény. A másik lényeges szerkezeti változás az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatását érinti, amelyet többek között azért sem szükséges fenntartani jövőre, mert a nyugdíjasok foglalkoztatása jövőre még kedvezőbb lesz, ugyanis egyáltalán nem kell szochót fizetnie a munkáltatónak - hangsúlyozta.
Szakmai szervezetek: a népegészségügyi termékadó emelése ronthatja az élelmiszeripar versenyképességét
A népegészségügyi termékadó (neta) tervezett emelése tovább csökkenti a magyar élelmiszeriparban az innovációra rendelkezésre álló forrásokat, ezáltal negatívan befolyásolja az élelmiszeripar versenyképességét, ráadásul veszélyezteti az ország beruházásvonzó képességét - közölték az élelmiszeripart képviselő szövetségek miután Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette a kormány szándékát a neta emelésére kedden.
A kormány terve szerint 2019-től az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok (például cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok) esetében átlagosan 20 százalékkal nő a neta mértéke.
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ), a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség, az Édességgyártók Szövetsége, a Hazai Snackgyártók Érdekegyeztető Fóruma közös közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a neta emelése rendkívül kártékony hatásokkal járna, amelyek messze felülmúlják az intézkedés vélt népegészségügyi előnyeit. Ráadásul a neta fogyasztási típusú adó, vagyis az emelését a fogyasztóknak kell majd megfizetni - tették hozzá.
A helyzet megoldása érdekében a szövetségek azt kérik, hogy a törvény módosítása előtt a kormány egyeztessen a szakmai kamarával és az érdekképviseletekkel.
Felidézték, a neta 2011-es bevezetése óta lefolytatott hivatalos Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) és az egészségügyi statisztikák bizonyították, hogy népegészségügyi szempontból az adó pozitív hatása nem kimutatható. A 2014-es OTÁP vizsgálat azt is bemutatta, hogy nem az adó hatálya alá tartozó termékcsoportok játszanak döntő szerepet a lakosság só-, és cukor bevitelében. Emellett az adó az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeket hatványozottan sújtja - tették hozzá.
Szerintük nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a nemrégiben jelentős kormányzati segítséggel beruházásokat végrehajtó magyarországi cukorelőállítókat rendkívül hátrányosan érintené a cukor iránti gyártói kereslet csökkenése.
