A harmadik negyedévében a beruházások volumene 22,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, a második negyedévi 15,3 százalékos növekedés után. A növekedés a vállalkozások kapacitásbővítő fejlesztéseinek, az uniós forrásokból finanszírozott projekteknek, valamint a továbbra is élénk lakás- és egyéb ingatlanberuházásoknak köszönhető - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az év első három negyedévében 16,9 százalékos volt a beruházások növekedése a tavalyi év azonos időszakához képest.
Az előző negyedévhez mérve 5,1 százalékkal nőtt a beruházások szezonálisan kiigazított volumene.
Az építési beruházások 25,1, a gépberuházások 18,5 százalékkal növekedtek éves összevetésben.
A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 13,1, a költségvetési szerveknél pedig 35,0 százalékkal emelkedett a fejlesztések volumene.
A gazdasági ágazatok között legjobban a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt, 41,8 százalékkal, elsősorban a közútfelújítások, valamint a folytatódó út-, autópálya- és vasútépítések következtében.
A beruházások negyedét megvalósító feldolgozóipar fejlesztései visszafogottan, 3,2 százalékkal nőttek, épp úgy, mint az előző negyedévben.
A fejlesztések volumene a legnagyobb mértékben a villamos berendezések gyártása területén emelkedett, az ágazat termékei iránti élénk nemzetközi kereslet hatására. Kiemelkedő volt a növekedés a kohászat, fémfeldolgozás területén és az elektronikai iparban is.
Az adatok szerint több alágban ugyanakkor visszaestek a beruházások, közöttük a gépgyártásban és vegyiparban is. A járműgyártás beruházásai - amelyek a feldolgozóipar fejlesztéseinek negyedét adták - szintén csökkentek.
A konjunktúra hatására az építőipari gazdasági szervezetek 25,0 százalékkal növelték fejlesztéseiket, amiben a tavalyi alacsonyabb (2,5 százalékos növekedést mutató) bázis is szerepet játszott, de így is szerény ütemnek látszik az az első fél évi 31,4 százalék után. A teljesítményérték mintegy 16 százalékát képviselő ingatlanügyletek beruházási teljesítménye is erőteljesen, idén a legnagyobb mértékben, 18,4 százalékkal nőtt, ahol a lakásépítések folytatódó bővülése mellett az üzleti célú létesítményekbe - irodaházak, raktárak stb. - történő invesztíciók is számottevően növekedtek.
A kereskedelem, gépjárműjavítás területén az előző negyedévi 9,7 százalékról 14,9 százalékra gyorsult a beruházások növekedési üteme. Ezen belül az élelmiszerjellegű vegyeskereskedelemmel és a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások az átlagot meghaladóan növelték beruházásaikat - tette hozzá a KSH jelentése.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a hotelépítések és a szálloda felújítások a korábbi időszakokhoz hasonlóan ismét szerepet játszottak a beruházások jelentős, 26,0 százalékos növekedésében, amely a legnagyobb növekedés ebben az évben.
A központi költségvetés a harmadik negyedévben is jelentős szerepet játszott a beruházások növekedésében. Az uniós forrásból történő fejlesztések következtében a közösségi finanszírozású területeken az átlagot meghaladó mértékben bővültek a beruházások. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban a rend- és honvédelemhez kapcsolódó, valamint a központi közigazgatás területén megvalósult beruházásoknak is köszönhetően 65,8 százalékkal nőttek a beruházások, ami az előző három negyedévhez hasonlítva szerény adat, amit a három negyedévi 72,0 százalékos növekedés is mutat. A humán-egészségügyi, szociális ellátásban - főként a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő fejlesztések miatt - 30,1 százalékos volumennövekedést regisztrált a KSH az előző negyedévi 1,5 százalékos csökkenés után. Továbbra is a sporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások hatására, 58,6 százalékos növekedés volt a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat beruházásaiban Ugyanakkor az oktatásban - néhány nagy értékű, felsőoktatásban megvalósult projekt korábbi lezárása miatt - 2016 vége óta először csökkentek 2,1 százalékkal beruházások, miközben az első három negyedévben 15,5 százalékos volt a növekedés.
Varga Mihály: Beruházási lendületben a magyar gazdaság
A beruházási volumen harmadik negyedéves eredménye azt mutatja, hogy lendületben van a magyar gazdaság, a következő időszakban az autóipar, az energiaipar és a feldolgozó ipar területén is indulnak új beruházások - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva.
A KSH csütörtöki közlése szerint 2018 harmadik negyedévében a beruházások volumene 22,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, a második negyedévi 15,3 százalékos növekedés után.
A miniszter hozzátette, a beruházásoknak, az ipar jó teljesítményének köszönhetően van esély a magyar gazdaság további növekedésére, így a tárca várakozásai szerint a GDP bővülése az utolsó negyedévben meghaladja majd a 4 százalékot. Ez a növekedési ütem pedig 2019-ben is fenntartható, ezért a kormány jövőre is a GDP 4 százalékos emelkedésével számol.
Varga Mihály kiemelte, a KSH csütörtökön közölt kedvező adatai elsősorban az ingatlanszektor, a szállítás és raktározás, valamint az energiaipar beruházásainak köszönhetőek.
A tárcavezető szerint a beruházási volumen emelkedését részben az elmúlt hónapok és évek gazdaságpolitikai döntései segítették, amelyek közül kiemelte a társasági adó csökkentését, ami azért fontos, mert a cégek az így felszabaduló forrásokat fejlesztésekre tudták fordítani.
Arra a kérdésre, hogy miért választják a külföldi cégek beruházásaik helyszínéül Magyarországot, Varga Mihály három szempontot emelt ki: az ország kedvező földrajzi elhelyezkedését, a felkészült munkaerőt, továbbá, hogy az ország biztonsági kockázat szempontjából alacsony kockázatú, Budapest a 10 legbiztonságosabb európai főváros között van.
A Pénzügyminisztérium által az MTI-nek csütörtökön eljutatott közlemény szerint a befektetéseket támogató intézkedéseknek, például az egyszámjegyű társasági adónak, a csökkenő munkáltatói terheknek és a fejlesztési források megfelelő felhasználásának is köszönhető, hogy az év háromnegyed részében 17 százalékkal emelkedtek a beruházások. Az év első kilenc hónapjában már 5321 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre.
Tavaly a magyar beruházási ráta mind az uniós, mind a visegrádi országok átlagát felülmúlta - olvasható a tárca közleményében.
Elemzők: Az uniós források és az ingatlanpiac húzta a harmadik negyedévi beruházásokat
Az uniós források felhasználását, az ingatlanpiac lendületét, valamint a munkaerőhiányt emelték ki az MTI-nek nyilatkozó elemzők a beruházások dinamikus harmadik negyedévi növekedésének legfontosabb tényezői között. A kilátásokat tekintve is derülátók a vállalatok beruházási hajlandóságából kiindulva.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint a harmadik negyedévében 22,1 százalékkal nőtt a beruházások volumene az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a második negyedévi 15,3 százalékos növekedés után. Az év első három negyedévében 16,9 százalékos volt a beruházások növekedése a tavalyi év azonos időszakához képest. A vállalkozások körében 13,1, a költségvetési szerveknél pedig 35,0 százalékkal emelkedett a fejlesztések volumene.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint már a harmadik negyedéves előzetes GDP-adat alapján számítani lehetett arra, hogy gyorsuló növekedést mutatnak a beruházások. A növekedés részben az uniós forrásokon alapuló fejlesztéseknek, az állami beruházásoknak köszönhető, de az ingatlanfejlesztések, ezen belül a lakásberuházások is segítették. A bővüléshez hozzájárult a több ágazatot sújtó munkaerő- és kapacitáshiány is, sok vállalat ugyanis korszerű gépek üzembe állításával igyekszik pótolni a hiányzó munkaerőt. Bár az állami szféra dominálja a növekedést, a költségvetési beruházások növekedési üteme lassult az előző két negyedévhez képest, míg a vállalkozásoknál gyorsult.
Németh Dávid az idén összességében 18-20 százalékos növekedést vár a beruházásoknál. Jövőre viszont lassulás várható, a kérdés, hogy az idei kimagasló tempóból mennyi marad. Arra lehet számítani, hogy az őszi önkormányzati választásokig pörgés lesz a beruházásoknál, a legtöbb fejlesztést várhatóan igyekeznek majd addig átadni a beruházók.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője rámutatott: a szinte minden ágazatban megfigyelhető beruházási boomnak köszönhetően az előző évi magas bázis ellenére is szárnyalnak a beruházások. A harmadik negyedévben már elindult az irodaátadási hullám, a negyedév során 110 ezer négyzetméternyi irodát adtak át, ami mintegy húszsorosa az egy évvel ezelőttinek, míg további 460 ezer négyzetméternyi iroda van fejlesztés és kivitelezés alatt. A következő negyedévek során a lakásátadási hullám felfutása is várható, így ez az ágazat továbbra is kiemelkedően teljesíthet.
A kilátásokat illetően felhívta a figyelmet, hogy az uniós beruházások túlnyomó része még a következő években valósulhat meg. A beruházásokat szintén húzzák további feldolgozóipari, döntően járműgyártással kapcsolatos beruházások is. A vállalatokat pedig technológiai, automatizálási, digitalizációs beruházásokra ösztönözheti a munkaerőhiány, valamint a bérköltségek várható további jelentős emelkedése. Egyes felmérések szerint a vállalatok beruházási hajlandósága soha nem volt annyira erős, mint jelenleg, amit a dinamikus vállalati hitelezés is tükröz. Mindezek hatására Suppan Gergely idén 16 százalék közeli növekedésre számít a tavalyi 23,3 százalék után.
