Meghatározónak, az elmúlt évtizedek viszonylatában példa nélkülinek nevezte a vadászatban, a vadgazdálkodásban tavaly kezdődött változásokat a földművelésügyi miniszter a Somogy megyei Kaszón.
A korszerű, ugyanakkor a jól működő régi gyakorlatokat megőrző vadgazdálkodási törvényben kidolgozták a tájegységi rendszert, s az 52 tájegységet alapul véve kijelölték a vadászterületek határait - jelentette ki Fazekas Sándor az Országos Magyar Vadászkamara és a Kaszó Zrt. által szervezett Országos Vadásznap megnyitóján, ahonnan a távirati iroda tudósított. A határokat kijelölő hatósági határozatok jogerőre emelkedése folyamatos, ezek után összehívhatóak a tulajdonosi gyűlések.
A miniszter szerint a vadásztársadalmat jelenleg ez a téma foglalkoztatja leginkább, mert „felelős döntésnek kell születnie a vadászati jog hasznosítását, a jogosultak személyét illetően”, akik húsz éven ál gondos gazda módjára kötelesek majd gazdálkodni a területeken s élni annak lehetőségeivel. A vadászati jog a földtulajdon elválaszthatatlan része marad, a jogszabály a földtulajdonosok kezében hagyja a döntést, kik azok a vadászatra jogosultak, akikkel szeretnének együttműködni a jövőben - jegyezte meg Fazekas Sándor.
A tárcavezető szólt arról is, hogy a jogszabályalkotás még nem zárult le, „számos részlet kidolgozásra vár”. Ezek között említette a tájegységi fővadászi rendszert, a hivatásos vadászok alkalmazási feltételeinek meghatározását, a hagyományos vadászati módokkal, tiltott vadászati eszközökkel kapcsolatos szabályozást és a vadkárrendezést is. Hozzáfűzte: bízik abban, hogy 2017 első negyedévétől kezdődően felállhat a nagy érdeklődéssel várt fővadászi rendszer.
Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke a rendezvényen emlékeztetett: a jogszabályi változások eredményeként racionalizálták a fegyvertartást, a vadhúskezelést és -forgalmazást, valamint a vadászvizsga megszerzésének szigorítását, beemelték a Btk.-ba az orvvadászat tényállását, s ezzel párhuzamosan megújult az országos vadászkamara.
