Bár lapzártánkig nem jelentették be hivatalosan, több, főként görög lapinformáció egybehangzóan azt valószínűsíti az új athéni reformcsomagról, hogy az két évre szól, és összesen 12 milliárd eurós megtakarítást, illetve többletbevételt irányoz elő. A dél-európai ország adósságcsökkentésének lehetősége azonban egyre kisebb.
Görög egybehangzó lapinformációk az eddigi nyolccal szemben az új reformcsomagban tizenkétmilliárd eurós megtakarítási, illetve többletbevételi előirányzatot emlegetnek. A Katimerini című újság értesülése szerint az Alekszisz Ciprasz vezette kormány már azzal számol, hogy idén a 0,5 százalékos növekedés helyett ismét három százalékkal csökken Görögországban a hazai össztermék (GDP). Emiatt kell a 2015-re és 2016-ra az eredetileg bemutatott nyolcmilliárd eurós javaslatcsomag összegét mindkét évre két-két milliárd euróval meg kell növelni.
A Naftemporiki című napilap, amelyet a Katimerinihez hasonlóan az MTI idézett, úgy tudja, hogy a Ciprasz-kormány 26 százalékról 28 százalékra emelné a társasági adót és 13 százalékról 23 százalékra az éttermek által fizetendő általános forgalmi adót (áfa), továbbá egyes feldolgozott élelmiszerek, a közlekedés és néhány magán-egészségügyi szolgáltatás áfáját. A kétszeresére – 6,5 százalékról 13 százalékra – emelnék a szállodák által fizetendő áfát. Emellett tízről 13 százalékra nőne a luxuscikkek áfája. A javaslat ugyanakkor meghagyná a görög szigeteket megillető adókedvezményeket.
Angela Merkel német kancellár tegnap újfent megerősítette, hogy szó sem lehet Görögország euróövezeti adósságának csökkentéséről. Jóllehet, a Nemzetközi Valutaalapnak igaza van abban, hogy a görög adósságállomány nem fenntartható leírások nélkül. Ugyanakkor az európai szabályok nem teszik lehetővé az adósság leírását, és kicsi a mozgástér az átütemezést illetően is. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint csak akkor kerülhet ki mindenki győztesként a jelenlegi helyzetből, ha mind az athéni javaslat, mind a hitelezői adósságértékelés elfogadható. Cipraszék javaslatát szombaton az euróövezeti pénzügyminiszterekből álló Eurócsoport, vasárnap pedig az euróövezeti állam- és kormányfők, majd ezt követően mind a 28 EU-tagállam vezetője részvételével az Európai Tanács értékeli. Ez utóbbin részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is.
Most úgy tűnik, mindenki bizakodóbb, mint a népszavazás előtt. Viszont az Európai Központi Bank készen áll meglépni bizonyos intézkedéseket, ha úgy adódik, hogy Görögország elhagyja az eurózónát.
Négymilliárd euróval több megtakarítás érhető el
- Növekvő közlekedési és élelmiszeradó-teher
- 26-ról 28 százalékra nőne a társasági adókulcs
- 13 helyett 23 százalékra emelkedne az éttermi áfa
- 6,5-ről 13 százalékra nőne a szállodák áfája
- A luxuscikkek adója is jelentősen megemelkedne
- Maradna viszont a szigetek adókedvezménye
Úgy tűnik, a görögök most már végre komolyan veszik a tárgyalásokat
5 perces interjú: Magas István, Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető
– A görög reformcsomagról már szivárogtak ki részletek. Mi a legszembetűnőbb változás a korábbiakhoz képest?
– Alekszisz Cipraszék francia szakértők segítségével alakították át legutóbbi válságkezelő javaslatukat, amelynek a legfontosabb üzenete a külföldi hitelezők felé az, hogy nyolcmilliárdról tizenkétmilliárd euróra emelték a megtakarítások mértékét. Ez a változás összegszerűen a görög bruttó hazai termék (GDP) hozzávetőleg két százalékát jelenti.
– Ezt nyilván a hitelezők is pozitívan értékelik. De mi lesz a görögök rövidesen, július 20-án lejáró, az Európai Központi Bank (EKB) felé fennálló, 3,5 milliárd eurós kötelezettségével? Ha nem fizetnek időben, elveszíthetik jogosultságukat a vészhelyzeti likviditási támogatásra,?
– Ciprasz kormánya szerdán újabb hitelkérelmet nyújtott be az Európai Stabilitási Mechanizmushoz (ESM), amire jó eséllyel rövidesen pozitív választ kapnak.
– És akkor abból törleszthetnek az Európai Kereskedelmi Banknak?
– A görögök mintegy harmincmilliárd eurót kértek az ESM-től, vagyis az eurózóna országaitól, amit, ha megkapnak, kiegyenlíthetik tartozásukat az EKB felé.
– Vagyis kapnak újra eurót, és a bankok is kinyithatnak?
– Elvileg igen, de a gyakorlatban minden a vasárnapi tárgyalási fordulótól függ, amelyen már nemcsak az eurózóna tagországainak a vezetői vesznek részt, hanem valamennyi uniós tagállamé.
– Mit vár a vasárnapi egyezkedéstől?
– Nagyon bízom benne, hogy az európai uniós vezetők megoldják a mediterrán állam problémáját, de nem a százalékokról vitáznak majd, hanem az Európai Unió jövőjéről. Az elképzelhető, hogy Athén ki tud alkudni kisebb kedvezményeket, de a görögök részéről gyakran hangoztatott adósságelengedést nem tartom kivitelezhetőnek. A reálisabb forgatókönyvbe legfeljebb az adósság átstrukturálása, esetleg valamennyi türelmi idő fér bele. Kíváncsian várom, mire jutnak az egyezkedésben.
– A szavai mögött optimizmust érzek. Tényleg jó eséllyel állhatnak a vasárnapi fordulóhoz Cipraszék? Netán addig meg is kaphatják a görögök az ESM harmincmilliárdját?
– Mindenképpen bizakodom, hiszen ezt korábban is kérték, most pro forma, ismét. A teljesítés egyáltalán nem elképzelhetetlen. Az elmúlt napokban erre a görögök megváltozott hozzáállása is nem kevés alapot ad. Úgy tűnik, most már jobban érzik a problémának a súlyát, mint eddig bármikor. És ez annak ellenére is igaz, hogy a miniszterelnök folyamatosan elhatárolódik elődjei döntéseitől és intézkedéseitől.
