Szőlőt, bort és a gabonát exportálhat Magyarország a kínai Ningszia-Huj autonóm tartományba. A szakmai együttműködés részleteiről tárgyalt egy ázsiai delegáció a Földművelésügyi Minisztériumban.
Újabb területen veszi fel egymással szakértői szinten is a kapcsolatot a magyar és a kínai fél, hogy hazánk újabb termékekkel szerezzen piacot az ázsiai országban – derül ki a földművelésügyi tárca tegnapi közleményéből. Kína az utóbbi években Magyarország tizedik legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált a magyar–kínai agrár- és élelmiszeripari kapcsolatok bővülésével – mondta a delegációt fogadó Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár. Tavaly a Kínába irányuló magyar export meghaladta az ötszázmilliárd forintot. Az agrártermékek közül a magyar sertés-, liba-, kacsa-, marha- és nyúlhús, valamint az élő ló és a búza exportja is folyamatos, emellett a napokban megtörtént több hazai tejipari vállalkozás sikeres akkreditációja is – emlékeztetett az államtitkár. Hozzátette, a két fél kereskedelmi kapcsolataiban rengeteg lehetőség van, az együttműködés bővíthető a környezetvédelem és a környezettechnológia területén. Csi Tung-seng, a kínai delegáció vezetője a találkozón kifejtette, a tartományban kiemelkedően fontos a szőlőtermesztés és a gabonaágazat, ezért mindkettő esetében nyitottak a magyar kutatóintézetekkel, ágazati szereplőkkel való kapcsolatteremtésre.
A megbeszélésen mindkét fél méltatta a 16+1 együttműködés, azaz Kína, valamint Közép- és Kelet-Európa országainak összefogásával létrejött szövetség szerepét a mezőgazdasági kutatás és kereskedelem terén. A formáció miniszterelnöki csúcstalálkozóját 2017. november 27–28-án rendezik Budapesten.
A megbeszélésen mindkét fél méltatta a 16+1 együttműködés, azaz Kína, valamint Közép- és Kelet-Európa országainak összefogásával létrejött szövetség szerepét a mezőgazdasági kutatás és kereskedelem terén. A formáció miniszterelnöki csúcstalálkozóját 2017. november 27–28-án rendezik Budapesten.
