Új utakon a gabonastratégia

Figyelmeztető, hogy a világszinten magas készletek miatt a tavalyi, mintegy 1,2 millió tonna malmi és két és fél-hárommillió tonna takarmányminőségű gabonatermés legnagyobb részét egyelőre nem értékesítették a magyar gazdák, így annak értéke nem realizálódott a termelőknél. Ukrajna és Oroszország viszont egyre nagyobb mennyiséggel van jelen a világpiacon. Jelenleg a globális piac 56-58 százalékát teszik ki, így ha a közeljövőben csak egy-két százalékkal növekszik a keletről érkező export gabona mennyisége, már az is komoly nehézséget okozhat a hazai termelők számára – hívta fel a figyelmet az ágazat gondjára Tresó István, a K & H agrárüzletág-vezetője az Agrár Klub rendezvényén.

Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója azt mondta: amíg a fejlett országokban a demográfiai fejlődés miatt inkább keresleti korlát, addig a fejlődő országokra kínálati korlát jellemző, ennek megfelelően eltérő stratégia alkalmazható a két célpiacon. Világszinten a búza iránti kereslet hatvanmillió tonnával, a kukoricakereslet pedig százmillióval növekszik ötévente.

Szerinte a hazai gabonatermesztésnek az ömlesztett áru előállítása mellett egyre inkább a termelési hely és minőség szerint megkülönböztethető, a végfelhasználás szerint elkülönülő specifikus termelés irányába kell elmozdulnia. Ez nyilvánvalóan jelentős többletráfordítást, külön termeltetői szerződések kialakítását és jól izolált logisztikai lánc megvalósítását kívánja meg, miközben többnyire réspiaci igényt elégít ki.

Kovács István Dezső, a KITE Zrt. terménykereskedelmi üzletág igazgatója úgy vélekedett: a környező, így a bosnyák és az olasz felvevőpiacok keresletét kell kiaknázni, és fejleszteni szükséges a precíziós gazdálkodási technológiákat, amelyek többletjövedelmet adhatnak a gazdáknak.