Gazdaság
Tudatosabban veszünk fel hiteleket
A háromgyerekes családok háromnegyede választaná a családi otthonteremtési kedvezményt – értékeljük a kiszámíthatóságot
Ezer megkérdezett fele tervezi, hogy egy éven belül ingatlant vásárol, vagy korszerűsíti, csinosítja a régit. A tervezési kedv növekedése mellett az is kitűnik: az ingatlanvásárlással járó anyagi terheket a válaszadók általában reálisan mérik fel, a szükséges finanszírozást egyre tudatosabban, körültekintőbben tervezik meg – derül ki az UniCredit ezer főre kiterjedő kutatásából. Eszerint, az ingatlanvásárlást, felújítást tervező ügyfelek igyekeznek kordában tartani a felmerülő finanszírozási költségeket. Ennek megfelelően a megkérdezettek egyharmada önerőre, másik harmada az önerő mellett némi bankhitelre támaszkodna, míg minden harmadik megkérdezett csokot is igényelne tervei megvalósításához.
A bank szerint meglepő, de a lakáshitel felvételekor a válaszok szerint a gyors hitelügyintézés és a gyors hitelbírálat kevésbé számít. Az ügyfelek jóval többre értékelik a kiszámíthatóságot: a megkérdezettek 72 százaléka legfontosabb paraméterként a fixálható törlesztőrészletet jelölte meg. Ez a szempont különösen fontos a harminc év alattiak számára, valamint Pest megyében és a nyugati régióban. A bank is alátámasztja tapasztalatait: 2015-ben minden második új folyósítású jelzáloghitelük a hosszú távon fixálható kamatozású Stabil kamat hitel volt. A költségracionalizálás tükrében az sem véletlen, hogy a válaszadók második legfontosabb szempontként az alacsony, akciós egyszeri költségeket jelölték meg, ami különösen a Kelet-Magyarországon élők számára fontos. A válaszadók 33 százaléka úgy nyilatkozott, hogy hiteltörlesztésre havi 25–50 ezer forint közötti összeget tudna biztonsággal fordítani. Ingatlanvásárláshoz a legtöbben legfeljebb 5–10 millió forintos hitelkeretet választanának.
A megfelelő hitel kiválasztása előtt az érdeklődők nyolcvan százaléka az interneten tájékozódik. Ez természetesen a harminc év alattiakra igaz leginkább, de ma már az idősebb korosztály is szívesen használja ezt a csatornát: majdnem minden második 45 év feletti válaszadó is ezt a módját választja az információszerzésnek. Érdekesség, hogy minden tizedik megkérdezett a reklámokból tájékozódik.
A megkérdezetteknek csak tizenkét százaléka kezdene építkezésbe, és mindössze nyolc százaléka bővítene, a tervek nagy része ingatlanvásárlással és -felújítással kapcsolatos. Érdekesség, hogy Kelet-Magyarországon a válaszadók zöme inkább vásárolna, a nyugati régióban viszont csaknem felerészben maradnának a válaszadók régi ingatlanjaikban, és felújítással javítanának lakhatási körülményeiken.
Nem meglepő, hogy a lakás népszerűbb vásárlási cél a háznál, és a legtöbben (73 százalék) használtat keresnek. Az ingatlannal kapcsolatos tervekkel rendelkezők közül minden ötödik gondolkozik új lakás vagy ház vásárlásán – kivéve a gyermekes házaspárokat. Közülük több mint kétszer annyian vásárolnának új építésű ingatlant, mint a gyermek nélküli párok közül. A költségek tervezése a felújításon vagy bővítésen gondolkodók körében is visszafogott: több mint nyolcvan százalékban ötmillió forint alatti összeget kívánnak kiadni erre a célra.
A felmérés kitért a csokkal kapcsolatos igényekre is. A támogatás iránt az ingatlanvásárlást vagy -felújítást tervezők közül minden negyedik válaszadó érdeklődik, és jól látható, hogy az érdeklődés a gyermekek számával arányosan növekszik. A csokot ugyanis a felmérés szerint a gyermektelen pároknak csak egyötöde venné igénybe, az egy gyermeket nevelőknek már egyharmada, a kétgyerekeseknek 39 százaléka, a háromgyerekes családoknak pedig csaknem háromnegyede, vagyis főként a már meglévő gyermekek után igényelnék az állami támogatást. Arról, hogy a csok felvétele érdekében vállalnának-e gyermeket, az otthonteremtést tervezők óvatosan nyilatkoztak: csak a gyermektelenek közül válaszoltak viszonylag nagyobb számban (18 százalék) igennel. A saját ház vagy lakás még mindig nagyon fontos a magyaroknak: a saját ingatlannal rendelkezőkhöz képest az albérletben vagy szülőkkel élő házaspároknak jóval nagyobb része lát fantáziát ebben a támogatásban. Közülük nagyobb anyagi terheket is többen hajlandók vállalni az önállósodás érdekében: több mint háromnegyedük venne fel hitelt akár az önerő és a csok mellé is.
Jelentős különbség a nyaralók árai között
A nyaralók piacát is elérte az ingatlanpiaci élénkülés, a múlt évhez képest emelkedtek az árak és nőtt a forgalom. Ugyanakkor a vevők jó alkupozícióban vannak. Az idén január és április közepe között a nyaralók átlagos négyzetméterára országos átlagban a kínálati piacon 188 ezer forint volt, ami 6,2 százalékos drágulásnak felel meg éves összevetésben. Az áremelkedés mellett az is a nyaralók piacának élénkülésére utal, hogy már az idén több ingatlant adhattak el a tulajdonosok, mint a múlt év egészében – áll az Ingatlan.com több mint 12 ezer hirdetési adatait feldolgozó elemzésében. Az átlagárakban jelentős a szórás, több százezer forintos különbség is lehet a nyaralók átlagos négyzetméterára között attól függően, hol helyezkednek el az országban. Három népszerű megye emelhető ki. A Balaton déli partja miatt Somogy megye, az északi part miatt Veszprém megye, valamint a Duna-parti és a Dunakanyar közelében lévő ingatlanok miatt Pest megye emelkedik ki a mezőnyből. Veszprém megyében az idén a nyaralók átlagos négyzetméterára 239 ezer forint volt, ami öt százalékos drágulást jelent éves szinten. Somogyban kilenc százalékkal 237 ezerre nőttek az árak, Pest megyében pedig szintén kilencszázalékos áremelkedés eredményeként 188 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár a nyaralóknál.