Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 1,6 százalékkal nőtt tavaly a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, 2016-ban a GDP 2,0 százalékkal emelkedett - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
Tavaly a negyedik negyedévben a növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, valamint a mezőgazdaság járult hozzá.
Az ipar teljesítménye stagnált, az építőipar pedig továbbra is mérsékelte a növekedést, és ezt a mezőgazdaság nem tudta annyira kompenzálni, mint az előző negyedévekben - mondta az adatok ismertetésekor Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője.
Az utolsó negyedéves 1,6 százalékos bővülés a második és harmadik negyedév 2,8 és 2,2 százalékos növekedése után következett, azonban meghaladta a tavalyi első negyedévben mért 1,1 százalékos emelkedést.
A magyar gazdaság korábban, 2015-ben 3,1, 2014-ben pedig 4,0 százalékkal nőtt, a 2013-as 2,1 százalékos bővülés után.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint tavaly a negyedik negyedévben 0,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék volumene az előző negyedévhez képest, míg az előző évihez viszonyítva 1,5 százalékkal nőtt a GDP volumene.
Tavaly egész évben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,8 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, a 2015-ös 3,1, és a 2014-es 4,1 százalékos bővülés után.
A tavalyi utolsó negyedéves és éves részletes GDP-adatokat március 7-én közli a KSH.
NGM: A magyar gazdaság folytatta a felzárkózást
A magyar gazdaság folytatta a felzárkózást az európai unió átlagához - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
Kiemelte: a mezőgazdaság és a szolgáltatói szektor kifejezetten erős évet zárt 2016-ban, az ipari termelés némileg gyengébb volt, döntően az európai uniós források ciklikussága miatt.
Az államtitkár rámutatott arra, hogy 2016-ban a fogyasztás élénkült, a foglalkoztatottak száma és a bérek jelentősen emelkedtek.
Banai Péter Benő szólt arról, hogy tavaly a magánberuházások felfutottak az otthonteremtési támogatások következtében, ugyanakkor a nagy állami beruházások az uniós források ciklikussága miatt visszaestek az előző évhez képest.
Az államtitkár kiemelte, hogy az export is jól alakult, így a fogyasztás, a kivitel és a beruházások kedvező alakulása járultak hozzá a 2 százalékos gazdasági növekedéshez.
Banai Péter Benő hangsúlyozta, hogy a tavalyi 2 százalékos gazdasági növekedés jó alapot ad arra, hogy az idén érdemben magasabb, akár 4 százalék körüli bővüléssel lehessen számolni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében kiemelte, hogy uniós források nélkül is két százalékkal bővült tavaly a magyar gazdaság.
A tavalyi növekedés megítélésekor fontos hangsúlyozni, hogy a külső és a belső egyensúly tovább erősödött. A külkereskedelmi egyenleg tavaly soha nem látott rekorddal 10 milliárd eurót tett ki, míg az államháztartás hiánya is jócskán elmaradt a 3 százalékos küszöbtől - írta a szaktárca.
A hat évre szóló bérmegállapodás a versenyképesség és a kereslet serkentésén keresztül a bővülés érdemi gyorsulását eredményezi 2017-ben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium decemberi makrogazdasági és költségvetési kitekintésében 2017-ben 4,1 százalékos, 2018-ra 4,3 százalékos GDP-növekedéssel számolt. A növekedés érdemi gyorsulására számít az Európai Bizottság is a közétett téli előrejelzésében - tájékoztatott az NGM.
Elemzők: idén érdemben gyorsulhat a gazdasági növekedés
A várakozásoknál kisebb mértékben nőtt a bruttó hazai termék (GDP) tavaly a negyedik negyedévben, de idén érdemi gyorsulásra számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője idén érdemi gyorsulásra számít részben bázishatások miatt is, a jelentősen növekvő bérek hatására a háztartások fogyasztása kissé tovább gyorsulhat. Így idén 3,6 százalékos GDP-növekedést vár, ami jövőre 4 százalékra gyorsulhat az új autóipari kapacitások üzembe helyezése miatt.
Kifejtette: tavaly a beruházások jelentősen csökkentek az EU-források felhasználásának tavalyi visszaesése miatt, azonban idén a források felhasználásának jelentős növekedése várható. A beruházásokat ezen túlmenően a lakásberuházások és a fejlesztési ingatlanpiac évtizede nem látott érdemi felfutása, az állami beruházások jelentős növekedése és két autógyár kapacitásának számottevő növelése is segíti. A társasági adó csökkentése pedig további beruházásokat is vonzhat, így azok idén bőven 10 százalék felett nőhetnek.
Idén a szolgáltatások húzhatják legerőteljesebben a gazdaságot, de az ipar is jobban teljesíthet, míg az építőipar a tavalyi mélyrepülés után újra bő kétszámjegyű növekedést mutathat - közölte az elemző.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: a 2017-es év során a tavalyinál erősebb növekedési ütemre számít, amelyet a fogyasztás további bővülése és a beruházások növekedése hajt. Összességében az idén 3,4 százalékos növekedést vár, felfelé mutató kockázatokkal.
A 2016-os növekedés elmaradt a tavaly év eleji várakozásoktól, ami a vártnál gyengébb ipari termelési adatoknak és a kevesebb uniós forrásnak tudható be. A meglepetést vélhetően az okozta, hogy a minimális termelésnövekedést felmutató ipar hozzáadott értékben nem tudott bővülni, de a vártnál gyengébb lehetett a fogyasztás növekedése is - mutatott rá. A beruházások hozzájárulása valószínűleg negatív maradhatott, hiszen az uniós források nemcsak az idei értékre hatottak negatívan, de erőteljes bázishatást is okoztak. Az év végi kormányzati költekezés sem tudott jelentősen hozzájárulni az utolsó negyedév növekedéséhez - mondta.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint is az idén sokkal komolyabb növekedésre van kilátás, elsősorban a gazdaságba érkező uniós források miatt. Ha a nemzetközi környezet a tavalyihoz hasonlóan alakul, azaz nem lesz jelentős lassulás Európában vagy éppen Kínában, akkor a magyar GDP 2017-ben akár 3,7 százalékkal gyarapodhat.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szintén azt emelte ki, hogy 2017-ben újra gyorsulhat a GDP növekedése, de szerinte ez csak megközelíti a 3 százalékot. Tavaly a gazdaság növekedéséhez legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, illetve kisebb részben a mezőgazdaság járult hozzá. Az ipar teljesítménye lényegében stagnált, az építőipar pedig továbbra is visszahúzta a növekedést. A szolgáltatások teljesítményét az erősödő belső kereslet támogatta. A gyengébb ipari teljesítmény ellenére a nettó export továbbra is pozitív hozzájárulást adhatott, import oldalon továbbra is visszafogott a dinamika - közölte.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a tavaly látott lassabb növekedési ütem átmeneti jelenség lehetett. Idén a növekedés gyorsulására számít, becslésük szerint elérheti a 3,4 százalékot. Hozzátette: tavalyhoz hasonlóan, a háztartások fogyasztása lehet a növekedés gerince idén is, a beruházások pedig újra érdemben hozzájárulhatnak a nagyobb lendülethez. Kockázatokat elsősorban a külső tényezők jelentenek, mint például Trump egyelőre még ismeretlen gazdaságpolitikája, illetve a közelgő választások az eurózónában. Ezek az események a külkereskedelmi folyamatokon keresztül ronthatják a magyar növekedési kilátásokat is - vélekedett.
