Támogatja a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség a vasárnapi munkavégzés korlátozását - közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint az egész országban súlyos munkaerőhiány tapasztalható, amely a kereskedelemben fokozottan érzékelhető, és amely negatívan érinti a szektorban működő valamennyi vállalkozást.
Hozzátették, a munkaadók és a munkavállalók érdekében feltétlenül szükség van a vasárnapi munkavégzés korlátozására.
A szervezet ezért egyetért azzal is, hogy a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó szabályozást feltétlenül meg kell változtatni. Fontosnak tartják, hogy az új szabályozás bevezesse és kötelezővé tegye minden kereskedelmi egység számára a vasárnapi egyműszakos munkarendet, ezzel lehetővé téve azt, hogy kereskedelmi egységenként egy műszakban történjen a munkavégzés, maximálisan 8 órás időtartamban.
A közlemény szerint ezáltal a kereskedelmi dolgozókat a hétvégéken kevesebb munkavégzésre lehetne kötelezni, és így több időt tölthetnének családjukkal és pihenéssel.
A kereskedelmi szakszervezet béremelést szorgalmaz
A kereskedelemben dolgozóknál a folyamatos munkaerőhiány megállítása érdekében több mint tíz százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelésre van szükség a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke szerint.
Sáling József az MTI-nek csütörtökön azt mondta, ha a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) belül a bérekről nem tudnak országos szintű megállapodásra jutni, akkor a szakszervezet egyesével tárgyal a kereskedelmi cégekkel a fizetésemelésről.
Hozzátette: a kialakult helyzet megoldására a kormány felvetette a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó csökkentését, amelyről a legutóbbi VKF tárgyaláson a kormányoldal ismertette, hogy az adónem 1 százalékpontos csökkentése 120 milliárd forint kiesést jelentene a költségvetésnek.
A KASZ elnöke azonban úgy látja, hogy ez a járulékcsökkentés nem oldja meg az alacsony bérek és a munkaerőhiány problémáját, mert kérdéses, hogy a járulékcsökkentés révén megmaradt összeget a munkáltatók átadják-e a dolgozóknak. A béremelés előmozdításához Sáling József eredményesebb eszköznek tartaná a személyi jövedelemadó (szja) mérséklését.
A bérek és a munkaerőhiány kérdése mellett nagy hangsúlyt fektetnek még a cafeteria rendezésére is - ismertette a KASZ elnöke.
A szakszervezet elnöke felidézte: 2017. január 1-től megszűnik az Erzsébet-utalvány, és bár a kialakult helyzetre megoldást jelentene ha a munkaadók készpénzben fizetnék ki a béren kívüli juttatást, ez azonban a kereskedelemben felvet egy problémát. A szektorban a cégek a cafeteriánál mindig arra törekedtek, hogy a dolgozóik ezt az összeget annál a cégnél költsék el, ahol dolgoznak, mindezt a készpénzes kifizetésénél már nem tudják elérni. A szakszervezet célja, hogy megőrizze a béren kívüli juttatásokat, hiszen jelenleg is a kereskedelemben dolgozóknak a cafeteria átlagosan 5000-6000 forint kiegészítő jövedelmet jelent.
A problémák kezelésére a KASZ országos értekezlete állásfoglalást készített, amelyet az érdekképviselet csütörtöki sajtótájékoztatóján mutatott be - számolt be minderről Sáling József. A dokumentumban egyebek mellett kifejtették: a minimálbér nettó értékének 2018. január 1-től el kell érnie a létminimum összegét, a kormánynak egyértelművé kell tennie, hogy mit akar tenni a tömeges munkaerőhiány megszüntetése érdekében, valamint a szakszervezet kezdeményezi egy úgynevezett foglalkoztatási kódex kialakítását is.
