Nemzetközi konzultációkkal is bővíti tapasztalatait a Magyar Államkincstár azért, hogy minél korszerűbben hajtsa végre azokat az átfogó informatikai fejlesztéseket, amelyek révén célorientált, szolgáltató kincstárrá alakul a hazai piacon. A lakossági ügyfelek közül is egyre többen veszik igénybe a szervezet folyamatosan bővülő országos hálózatát – mondta a lapunknak adott interjúban Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke.
– A napokban tartották a francia kincstárral az immár hagyományos, éves közös konferenciájukat, amelyen kiemelt jelentőséget kaptak az informatikai fejlesztések. Milyen tapasztalatokkal zárult az egyeztetés?
– A magyar és a francia kincstár együttműködése már több mint két évtizedre nyúlik vissza. Ezúttal az államháztartási rendszerek reformja és azok informatikai támogatása volt a fő téma, ugyanis ezen a téren mindkét szervezet komoly tapasztalatokat szerzett. A Magyar Államkincstár jelenleg több mint kétszáz különféle állami feladatot lát el, megalakulásától kezdve számlavezetési, állampapír-forgalmazási feladatokat végez. A hazai pénzforgalom csaknem negyedét bonyolítjuk le, országosan több mint tizenháromezer intézmény fizetési számláját vezetjük, több mint kilencszázezer dolgozó illetményének számfejtését végezzük, és részt veszünk az önkormányzatok nettó finanszírozásában is. A konferencián magyar részről beszéltünk arról is, hogy milyen módon korszerűsítjük a meglévő szolgáltatásainkat, illetve miként bővítjük azokat, és ennek érdekében milyen informatikai fejlesztéseket hajtunk végre.
– Mekkora az a hazai pénzforgalom negyedét adó pénztömeg, amely az államkincstáron fut keresztül?
– A Magyar Államkincstár naponta átlagosan ezerháromszázmilliárd forintnyi pénzforgalmi szolgáltatást nyújt, tehát óriási felelősséget jelent, hogy precízen, átláthatóan és mindenki számára követhető módon lássuk el a feladatainkat. Ehhez sok hasznos tanácsot kaptunk a francia kollégáktól. Sylvie Sturel, a Francia Közpénzügyi Államtitkárság nemzetközi részlegének vezetője a francia területi reformok közpénzügyekkel kapcsolatos feladatait mutatta be, Daniéle Lajoumard, az IGF, a Legfelsőbb Tárcaközi Pénzügyi és Szakpolitikai Felügyeleti Testület tagja pedig a LOLF és a CHORUS rendszerek megvalósításával és bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokat osztotta meg. Jean-Luc Pain minisztériumi költségvetési főfelügyelő az államháztartási számvitel bevezetése óta eltelt tíz év tapasztalatait összegezte.
– Immár új tapasztalatokkal, jelenleg melyek a legfontosabb informatikai fejlesztési prioritások a kincstárnál? Milyen gyakorlati példákkal lehetne illusztrálni a meghirdetett, célorientált, szolgáltató kincstár helyét és szerepét a piacon?
– Évről évre folyamatosan fejlesztjük az informatikai hátországunkat, példaként a Kincstári Számlavezetési Rendszert említeném, amely elképzeléseink szerint lehetővé teszi az online információk biztosítását a számlatulajdonosok részére. Komoly fejlesztéseket hajtottunk végre az értékpapír-forgalmazásban, ma már a WebKincstáron keresztül kezdeményezhetnek az ügyfelek értékpapí-rokkal és pénzösszegekkel kapcsolatos műveleteket. Az egyik legnagyobb projektünk az úgynevezett ASP 2, az önkormányzati ASP szolgáltatásrendszer országos kiterjesztése. Ez a jövőben lehetővé teszi az önkormányzati csatlakoztatások központi támogatását, az elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztését. Ami a kincstár szolgáltató jellegét érintő kérdését illeti, arra, úgy vélem, kiváló példa a már jól működő Mobilkincstár és WebKincstár.
– Hol tart és milyen eredményekről tud beszámolni a 2014-ben elfogadott Modern Kincstár koncepcióval kapcsolatban?
– Középtávú stratégiánkban valóban a Modern Kincstár megvalósítása áll, amelynek számos eleme van. Ezek közül az egyik legfontosabb az állampapírok forgalmazása, aminek érdekében értékesítési pontokat nyitottunk, tovább bővítve ezzel az állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálati hálózatot. A kincstár ma már országosan nyolcvan helyszínen képes állampapírt értékesíteni. Az elmúlt időszakban sokan választották a kincstár forgalmazói helyeit, a hazai kézben lévő állampapírok húsz százalékát a Magyar Államkincstáron keresztül értékesítették. Folyamatos növekedés tapasztalható a Kincstári Start értékpapírszámlákon nyilvántartott ügyfélállományban is, a babakötvény állománya is dinamikusan bővül.
– Mit jelent mindez számokban?
– A kincstár kezelésében a forintban kibocsátott állampapírok értéke októberben meghaladta a kilencszázhatvanmilliárd forintot, míg az euróalapú értékpapírok összege megközelíti a négyszázmillió eurót. Országosan több mint száztízezer Start-számlát vezetnek az államkincstárnál, a babakötvényben elhelyezett összeg pedig mintegy 24,5 milliárd forint. Fontos lépés a TeleKincstár, WebKincstár, illetve MobilKincstár működtetése, amely azt jelenti, hogy ügyfeleink a szerződések megkötését követően az állampapír-befektetéseket kényelmesen, interneten vagy telefonon, akár otthonról is intézhetik, továbbá az értékpapírszámlát érintő jóváírási tranzakciókról díjmentes SMS-szolgáltatás igénybevételével is értesülhetnek. Sikeresen bevezettük az új központi illetményszámfejtő rendszert, újabb és újabb állami feladatokat valósítunk meg, tehát a Modern Kincstár koncepció jó irányba halad.
– A teljes állami szféra alkalmazotti állománya, mintegy kilencszázezer dolgozó bérszámfejtését tavaly novemberben alakították át. Milyen tapasztalatok vannak?
– A Magyar Államkincstár új központi illetményszámfejtési rendszerét, amelynek egyik legnagyobb szakmai újítása a tárgyidőszaki számfejtésre való átállás, valóban tavaly novemberben vezettük be. A kezdeti nehézségek után a rendszer működése és alkalmazása stabil, az intézmények részéről a visszajelzések pozitívak. Az új rendszer az aktuális számfejtési időszak jelenléteiről, valamint távolléteiről szóló jelentések alapján – hasonlóan a magánszférában dolgozó munkavállalókra érvényes szabályok szerint – mindig a ténylegesen teljesített munkaidőre vonatkozóan számolja az illetményt. Ezek alapján a kincstár minden hónap utolsó munkanapján végzi a számfejtést és állítja elő az utalási állományokat. A bevezetés első napjától fontosnak tartottuk, hogy minél átláthatóbb legyen a bérszámfejtési szisztéma.
– A Magyar Vidékfejlesztési Hivatalok (MVH) kifizető ügynökségi feladatai januártól a Magyar Államkincstárhoz kerülnek át. Ez mennyi többletfeladattal jár?
– A jövőben szinte minden, az államhoz kapcsolódó kifizetés, pénzügyi tranzakció a kincstár feladata lesz. Ez azt jelenti, hogy a kincstár mind feladatkörében, mind pedig létszámában tovább erősödik. Az MVH megszűnésével kapcsolatos szervezési feladatok jelenleg is zajlanak, ebben a kincstár szakemberei részt vesznek
– Milyen tapasztalataik vannak a közvetlen lakossági szolgáltatásokkal kapcsolatban? Mennyire ismerik a piacot a lakossági ügyfelek?
– A lakosság egyre inkább a biztonságos befektetési formákat keresi, ezért növekszik dinamikusan az állampapír-értékesítés. Megfigyelhető az is, hogy a csökkenő, alacsony hozamkörnyezetben az emberek nem fogyasztanak többet, hanem inkább növelik a megtakarításaikat, ezzel óvják a vagyonuk értékét.
