Gazdaság

Százmilliárdok jutnak a közlekedésre uniós támogatással

Javuló infrastruktúra, épülő utak, autópályák, fejlődő vasút – Megjelent az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program

Az M3-as metró rekonstrukciója 137,5 milliárd forintba kerül. Az M1-es autó­pálya határátkelési részén felszámolják az ellenőrzési létesítményeket. A kormány kiemelt, idei közlekedésfejlesztési beruházásai nyomán utakat szélesítenek, építenek, javul a közlekedési infrastruktúra.

csomopont
Kiépülnek az országhatárokig a hazai gyorsforgalmi utak (Fotó: Hegedüs Róbert)

Már nyilvános az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) éves fejlesztési kerete. Ez a Magyar Közlönyben jelent meg, és tartalmazza a megvalósítandó fejlesztéseket, amelyeket egyúttal kiemeltté nyilvánított a kormány. Ami a közútfejlesztéseket illeti, az M86-os autópálya Csorna és Hegyfalu közötti szakaszának megépítése 15,8 milliárd forintból valósul meg. Két ütemben épül meg a 8-as számú főút Várpalotát elkerülő szakasza 11,2 illetve 5,14 milliárd forintért. Ez 2×2 sávos, emelt sebességű főút lesz – írta a Napi.hu. Az M4-es autópálya Berettyóújfalu és Nagykereki, azaz az országhatár közötti szakaszára 69,66 milliárdot irányzott elő a kormány. Az M6-os autópálya Bólytól fut tovább az országhatárig, 48,7 milliárd forintból. Az M1-es autópálya országhatár átkelési szakaszán felszámolják a korábbi határellenőrzést szolgáló létesítményeket. Ennek a költsége ötmilliárd forint lesz. Már kiírták a közbeszerzést az M30-as autópálya Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakaszának tervezésére, a teljes munka 147,6 milliárdot tesz ki. Az M8-as autóút Körmend és Rábafüzes között 2×2 sávos lesz, a költsége 78,5 milliárd forint. Kaposvár az új kategóriával – gyorsúttal – lesz elérhető Balatonlellétől.

A vasúti fejlesztések körébe tartozik a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. által üzemeltetett Szombathely–Zalaszentiván vonal korszerűsítése, 15 milliárd forintért. Jóval többe, 127,5 milliárdba kerül a Püspökladány–Ebes–Apafa vonal modernizációja, ennek része a debreceni állomás részleges átépítése is. A MÁV Zrt. harminc darab, háromszáz-hatszáz ülőhelyes motorvonatot vásárol európai uniós támogatásból 82,2 milliárd forintért.

A BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. 26,75 milliárd forintból vásárolhat 12 darab 56 méter hosszúságú és 10 darab 34 méter hosszúságú villamost. Része a projektnek a kocsiszínek fejlesztése is. Az M3-as metróvonal infrastruktúrájának rekonstrukciója 137,5 milliárdba kerül. A Rákosrendező–Esztergom vasútvonal villamosítására 20,3 milliárdot szán a kormány.

A Szeged és Hódmezővásárhely közötti városi-elővárosi tram-train rendszer kiépítésének a költsége 13,25 milliárd forint, ehhez jön további tízmilliárd a nyolc jármű megvásárlására.

Mint azt Tasó László, a nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a napokban elmondta, uniós forrásokból 2020-ig 465 milliárd forint jut útfelújításra és –építésre, de a hazai költségvetésből ennél nagyobb összeg, 750 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra, ebből jövőre 286 milliárd forintot használhatnak fel. Vasúti fejlesztésekre 1100 milliárd forint jut a következő négy-öt évben.


A buszgyártás révén a büdzsé is gyarapodhat

Elfogadta a kormány a nemzeti autóbuszgyártás cselekvési programjáról készült előterjesztést. Kiemelt cél, hogy elsősorban itthon készülő járművekkel újuljon meg a közlekedési szolgáltatók autóbuszparkja, ami hozzájárulhat a gazdasági növekedés fenntartásához és új munkahelyek létrehozásához – közölte tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Mint mondta, egyetlen itthon készülő autóbusz révén három új munkahely hozható létre, és 2017-ben ezerkétszáz busz készítésére is felfejleszthető a hazai kapacitás. Jelenleg a közlekedési szolgáltatóknál levő járművek átlagéletkora 14,6 év. Abban az esetben ha éves szinten ezer új, lehetőleg itthon készülő autóbusszal cserélődne a flotta, ez az érték 2020-ra tíz évre csökkenthető. A hazai buszgyártás fejlesztésével az államháztartásban is többletbevétel érhető el. Varga Mihály szerint, ha ismét kiépül a hazai háttéripar, a keletkező tőke és munkajövedelmek révén éves szinten harminc-negyven milliárd forint többletbevételhez juthat az állam.

Lepsényi István gazdaság­szabá­lyozásért felelős államtitkár elmondta, hogy az autóbusz értékének hatvan százalékát lehet jelenleg itthon előállítani, leginkább a motort kell külföldön megvásárolni.


Spanyolok nyertek munkát Szlovákiában

Megkötötte a szlovák kormány a spanyol Cintra Infrastructures vezette konzorciummal azt a szerződést, amely alapján a kivitelező 59 kilométernyi autópályát, valamint gyorsforgalmi utat épít meg 2020-ig Szlovákiában. A dokumentumot Robert Fico szlovák miniszterelnök és közlekedésügyi minisztere, Roman Brecely írta alá tegnap Somorján – adta hírül a távirati iroda.

Az új közúti infrastruktúra-fejlesztés magába foglalja a Csallóközt átszelő R7-es gyorsforgalmi út elkészítését, egy Pozsonyt elkerülő autópálya-körgyűrű, valamint ennek keretében egy új pozsonyi Duna-híd megépítését és néhány szakaszt a D4-es autópályából. A szerződés értelmében a konzorcium két szakaszban, négy év és négy hónap alatt felépíti az utakat, amelyek ezután harminc évig lesznek a tulajdonában. A tulajdonjog az államra ezután száll át. A szlovák állam által kifizetett összeg az inflációval együtt mintegy 1,9 milliárd eurót tesz ki. Fico közölte: a projekt megvalósítása „életfontosságú” országa számára, annál is inkább, mert a hozzá épített körgyűrű részben tehermentesíteni fogja a főváros közúti közlekedését és a már régóta túlterhelt kikötői hidat is, amelyen jelenleg napi százezer autó megy át.