Gazdaság
Szarvasgombaüzlet: dotált termesztés
A külföldön népszerű fűszer kilójáért százezer forintot is megadnak, vizsga kell a gyűjtéséhez, kutyák segítenek a keresésben
Magyarország területének mintegy 21 százalékát borítják erdők, a cél, hogy ez az arány 25 százalékra emelkedjen. Ezt szolgálja a vidékfejlesztési program ötvenmilliárd forintos pályázati kerete, amely 2018-ig nyújt forrást. A Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnöke, Ulrich József a Magyar Hírlapnak elmondta: szarvasgombát termő erdő telepítésére is lehet már pályázni, százszázalékos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a pályázók. Rét, legelő vagy szántó tulajdonosa az erdőtelepítés részeként olyan földekhez juthat, amelynek talajába hektáronként kétszáz kilogramm szarvasgombával kezelt makkot „vetnek”, mintegy „megfertőzve” a talajt, amelybe hektáronként 532 mikorrhizált facsemetét ültetnek. A tulajdonos 12 évig kapja a területalapú támogatást, és hektáronként jövedelempótló támogatásban is részesül, amíg nem fordul termőre az erdő, ami mintegy nyolc-tíz év. Ráadásul az erdő ápolásáért is jár támogatás. Az egyesület birtokában van a korszerű termesztéstechnikának, illetve a szaporítóanyagnak.
Ulrich József egyike annak a húsz-harminc magyarországi szarvasgomba-termesztőnek, aki saját – ő a tolnai – erdejében gyűjti a gazdanövénnyel szimbiózisban élő gombát. Ő az erdőtelepítés után hét évvel talált először szarvasgombát a birtokán. A minap előfordult, hogy három óra alatt három kiló harminc deka szarvasgombát talált.
Egyébként javában zajlik a szezon, de a legszebb, legnagyobb szarvasgombákat jellemzően szeptemberben gyűjtik. A méretük általában tyúktojásnyi, azaz mintegy ötven gramm, de 1,28 kilós példányt is találtak már.
A Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnöke jelezte: a szezon kilónkénti ötveneurós árral indul, szeptemberben pedig általában eléri a háromszáz eurót, azaz a csaknem százezer forintot. Ulrich megemlítette: míg szakértők szerint gabonák esetében egy hektáron mintegy százezer forintos hozam érhető el, addig szarvasgomba-termesztéssel akár kétmillió forint.
A szarvasgombát fűszerként használják, főzni, hőkezelni, szárítani tilos. Az elnök hangsúlyozta: a magyarországi szarvasgomba Nyugat-Európába, az Egyesült Államokba, Japánba is eljut. Itthon is keresett, egyre több étterem használja.
Az Alföldön, az Északi-középhegységben és a Dunántúli-középhegységben is vannak értékes területek, fellelhetők jó termőfoltok.
A szarvasgombagyűjtést törvény szabályozza, csak az végezhet ilyen tevékenységet, aki letette a szükséges vizsgát, például az egyesület tanfolyamán. Jelenleg mintegy háromszázan élnek gyűjtésből, a túlnyomó többségnek nincs saját erdeje, ők állami erdőgazdaságoktól bérelnek területet. Egyébként a gyűjtéshez szükséges a tulajdonos vagy az erdőt kezelő írásbeli engedélye.
A gyűjtő mellett munkálkodó kutyáknak is vizsgát kell tenniük, általában labrador fajtájú kutyákkal gyűjtik, ők érzik meg a föld alatt megbújó, érett szarvasgombát. A kutya kiképzése három hónapot vesz igénybe. Ulrich még nem látott olyat, hogy valaki sertéssel kutatott volna szarvasgomba után, amit egyébként fizikailag sem könnyű kivitelezni. Szerinte Franciaországban ezer gyűjtő közül egynél ez előfordulhat napjainkban.
Franciaországban az 1860-as években pusztított a filoxéra, azaz szőlőtetűjárvány, a gazdáknak más tevékenységre kellett váltaniuk. A kipusztult szőlők helyét erdősítették, és ezekben találtak később szarvasgombát, amelyet makkoltatott disznók túrtak ki.