Az uniós támogatások jelentős mértékben hozzájárultak a magyar gazdasági fejlődéshez, mert az így létrehozott fejlesztések az államadósság növekedése nélkül valósultak meg – közölte tegnap Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
Amikor átvettük a kormányzást 2010-ben, csődközeli állapotú gazdasággal, drámaian magas munkanélküliséggel, költségvetési hiánnyal, növekvő államadóssággal és a háztartások drámai méretű devizaadósságával kellett szembenéznünk – mondta Rákossy Balázs államtitkár a 2007–2013-as európai uniós a fejlesztési ciklus gazdasági mérlegéről tartott konferencián. Hozzátette: fegyelmezett fiskális politikával, az adósságráta csökkentésével és a gazdasági szabályozórendszer átalakításával növekedési pályára állt a magyar gazdaság. Kiemelte: a fejlesztési időszak uniós forrásai komoly szerepet játszottak abban, hogy az államadósság és államháztartási hiány növekedése nélkül valósulhassanak meg a fejlesztések. Az államháztartás helyzete évek óta igen kedvező, a hiány mértéke csökken, ami együtt jár az államadósság folyamatos csökkenésével.
Ez 2010-ben még 81 százalék volt, de tavaly év végére 74,1 százalékra csökkent, a tendencia az uniós országokban általában éppen fordított. Az államtitkár szerint az uniós források Magyarországon voltak a legnagyobb hatással a gazdaságra: a 2007–2015-ös időszakban ezer forint forrásra 501 forint bruttó hazai termékhatás jutott. Tavaly csaknem kétezermilliárd forint uniós támogatást fizettek ki, míg az idén 2500 milliárd forint kifizetésével számolnak – mutatott rá. Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője kiemelte: az uniós csatlakozás az értékbőségen kívül gazdasági eredményeket is hozott. Úgy fogalmazott, a magyar az egyik legnyitottabb gazdaság, az export volumene meghaladja a GDP kilencven százalékát. Hozzátette: hazánk az unióban elsőként tudta lekötni a rendelkezésre álló, mintegy 14 ezer milliárd forintos forráskeretet. Ennek is köszönhetően nőtt a GDP, a fogyasztás, a beruházás és a foglalkoztatás, valamint az ország külső és belső stabilitása.
Corina Cretu regionális politikáért felelős biztos kiemelte, hogy Magyarországon az uniós támogatások a közkiadások több mint felét teszik ki, a jelenlegi ciklusban 25 milliárd eurót. Üdvözölte, hogy a források hatvan százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, és hangsúlyozta a támogatások hatékony felhasználásának, az átlátható verseny és a hatékony közbeszerzések, a kis-és középvállalkozások támogatásának fontosságát.
A ciklus legnagyobb eredménye volt, hogy nem veszítettünk forrásokat
5 perces interjú: Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára
– A 2007–13-as uniós fejlesztési időszak mérlegét tekintve mi az, amire különösen büszkék lehetünk?
– Legfőbb eredmény, hogy nem veszítettünk forrásokat. Az előző ciklusban 8700 milliárd forint uniós pénz érkezett Magyarországra. Hazánk végül 106 százalékos teljesítéssel zárta a ciklust. Az unió 2013-ban, közeledve az időszak lezárásához, felhívta a figyelmünket, hogy több százmilliárd forintot veszíthetünk olyan programok híján, amelyekre el lehetne költeni a bent maradt összeget. Ám sem a kedvezményezettek, sem az intézményrendszer nem volt még alkalmas ekkora összeg szabályos, hatékony elköltésére. Ezért felgyorsítottuk a lehívásokat, operatív pályázati programokat írtunk ki a pénzek felhasználása érdekében.
– Min változtattak az új ciklus kezdetén?
– A fejlesztések fő irányként a gazdaságélénkítést, munkahelyteremtést, a kis- és középvállalkozások támogatását tűztük ki célul, a pénzforrások legalább hatvan százalékánál.
– A ciklus közepén tapasztalnak-e már valami változást? Milyen célokat fogalmaztak meg?
– Komoly eredmény, hogy a kis- és középvállalkozások erősödtek, egyre rutinosabban pályáznak, rendelkeznek önerővel. A 2017-es legfontosabb célunk az volt, hogy az összes pályázatot kiírjuk. Március végéig 512 pályázatot írtunk ki, több mint 9200 milliárd forint összegben. Ami előttünk áll még, hogy 2000-2700 milliárd forintot kifizessünk a kedvezményezetteknek.
