A válság idején öt–harminc százalékkal estek vissza a fővárosi és a vidéki lakásárak. Tavaly év végére azonban szinte mindenhol, valamennyi ingatlantípusnál elérte, sőt többfelé meg is haladta az ár a 2008 előttit - derül ki az Otthon Centrum felméréséből.

Öt–harminc százalékkal csökkent a fővárosi társasházi lakások ára a válság éveiben - írta a recesszió kezdetétől az idei év elejéig tartó időszakról szóló elemzésében az Otthon Centrum. Ebből kiderül: a változás legkevésbé a XI. és a XIII. kerület érintette, a IV., XVI. és a XVIII. kerületben azonban az ingatlanok értéke 25–30 százalékkal visszaesett. A lassú áremelkedés 2014-től indult meg, onnantól 2016 végéig az árak másfél-kétszeresére nőttek. Legkevésbé a külső pesti kerületek drágultak, a XVI., XVIII., XX. kerületben mára másfélszeresére nőttek a fajlagos lakásárak. A belvárosban volt a legkiugróbb a növekedés, megduplázódott a társasházi lakások átlagára az utóbbi esztendőkben. A panelotthonok értéke viszont 15-25 százalékkal esett a válság idején. A legkisebb mértékben a III., XI., XIII., és XIV. kerületben, a leginkább a külső pesti kerületekben mértek akkor csökkenést. A családi házak értéke átlagosan 15–50 százalékos esést mutatott a válság éveiben. Legkevésbé a XVII. kerületi, míg legerősebben a XVIII. kerület családi házainak árai növekedtek az utóbbi években. A vidéki társasházi lakások árait nézve legkevésbé Debrecenben és Sopronban, míg legjelentősebben Tatabányán veszítettek értékükből az ingatlanok. A válság utáni növekedés vidéken elmaradt a fővárositól: Pécsett, Szolnokon és Szekszárdon nem haladta meg a harminc százalékot. A vidéki panellakások ára a válság után 10–35 százalékkal esett a nagyvárosokban, a legszerencsésebbek itt is a debreceniek, győriek és soproniak voltak. Az elmúlt években a legkisebb mértékben Szolnokon és Miskolcon emelkedtek az árak, míg a leginkább Sopron és Szombathely lakásai drágultak. Az Otthon Centrum mérései szerint a családi házak Debrecenben és Sopronban bizonyultak a legértékállóbbnak.



